Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.

III. A hesszeni protestánsokat telepítő földesurakról és birtokaikról. A magánföldesuri telepítések feltételei. - a) A Mercy-grófokról és birtokaikról. Miért kerültek a protestáns hesszeni telepesek a Bánát helyett Tolnába. Mercy telepítési feltételei.

46 s az általa Csicsón („Bründl") a Szentháromság és Mária tiszteletére épített kápolnában temették el 1767 március 10-én.

1) Antal gróf örököse fia, Claudius Florymundus, lett. Ugyancsak Liégeben született 1727-ben. Diplomáciai pályára lépett s 1780—1790 párisi, 1790—1794-ig londoni követ volt. Londonban 1794. augusztus 25-én halt meg. Ifjú korában tanítványa volt szemicei Bárány Györgynek, a lőrinci lutheránus papnak s első tolnai esperesnek. Ő adta el 1773-ben az összes tolnamegyei Mercy-birtokokat Apponyi György grófnak, miáltal vége sza'kadt a Mercy-ek tolnamegyei szereplésének, mely e megye gazdasági életében valamint az itteni német lutheránusság történetében áldásos és mély nyomokat hagyott vissza.

2) A Mercy-birtokok törzse a hőgyészi uradalom volt, melynek birtokosa a XVII. század vége felé Széplaki Bottka Ádám volt s tőle vette meg 1700-ban 10.400 frtért Zinzendorf Vencel gróf. Tőle kerültek egyéb birtokaival együtt 1722-ben Hőgyész és tartozékai Mercy Claudius kezére.

3) Korabinszky János szerint Mercy 1720-ban Schilson bárótól vette Hőgyészt.

4) Az eltérés onnan van, hogy Mercy nem vette egyszerre és nem egy birtokostól tolnamegyei birtokait. Bizonyos, hogy Mercy-nek 1722 előtt Tolnában birtokai nem voltak. Sz. Bárány György esperes, ki 1718 óta itt működött a megyében s akinek Mercy meghitt földesura volt, szintén azt írja, hogy 1722-ben vette meg Mercy Hőgyészt. Varsádot pedig 1722-ben szerezte meg Székely István alezredestől.

5) Keszőhidegkút, Csicsó és Csernyéd 1726. máj. 20-án kerül vétel útján az evang. vallású Zsitkovszky Sámuel ügyvéd kezéből 1000 frt-ért Mercy kezére, aki zálogként bírta azokat. E birtok felett 1745-ig tartó hosszú per indult meg, melynek Mária Terézia azzal vetett véget, hogy az egész birtokot Mercy Antal grófDr. Bleyer Deutschung. Hblätter, II. évf. 428—429. 1. — Brüsztle J. i. m. III. K. 101. 1. 2) Pallas Lex. XII. 326—327. 1. — Brüsztle i. m. III. 101. I. — Dr. Rieth A. Die geogr. Verbreitung des Deutschtums in Rumpungarn, Stuttgart, 1927. 33. S. 3) Brüsztle J. i. m. III. 98—99. 1. 4) Korabinszky, Geogr. hist. Produktion

—Lexicon von Ungarn, 241. 1. — Dr. Ad. Rieth, i. m. 34. 1. 5) Brüsztle i. m. III. 101. 1.