Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

A bizonyságtevő templom

54 a Szent István templom letört köpillére, a pataházai templom oltárköve, a leégett újvárosi templom füstös oromdarabja, a Róthudvar fatemplomának egy gerendája. Ezen a templomon 300 esztendő népének a hite, egyházhűsége és mártiromságra kész keménysége dolgozott. Bizonyságot tesz ez a templom a védővezérekről, kik karddal, tekintéllyel, munkaerővel álltak gyülekezetünk mellett. Beszél Rueber ezredesről, a gyülekezet első megválasztatlan inspektoráról. Oldalán kard van, kezében biblia. Harang helyett hét kürt rívalgásával hívja istentiszteletre Győr evangélikus népét. Halkan megcsendül Tisztapataki István, Tóth Sándor főinspektor, Zechmeister Mátyás kurátor, a templomépítő világi vezetők neve. Történeti szimbólumként felmagasodik Laki Miklós alakja, aki a pataházai templom elvételekor kardot rántott a templom védelmére.. Bizonyságot tesz ez a templom az áldozatos evangélikus lelkekről. Követ, homokot, tetőfát hordanak. Vagyont, aranykössöntyüt, ezüstöt, tallért vagy kicsi pénzdarabot, erőt, időt, lelkesedést áldoznak, csakhogy megépüljön a templom. Névtelen áldozó hősök tisztes serege tolong a falak körül. Isten dicsőségén dolgoznak, nem pedig saját dicsőségükön. A későbbi Vörös Mihály győrújvárosi polgár mintázza ezt a templomépítő, egyházfenntartó evangélikus ember-típust, ki végrendeletében egyszerű temetést, fakoporsót, fakeresztet rendelt, a gyülekezetre pedig 46.000 forintot hagyott örökségül. Bizonyságot tesz ez a templom az egyházért szenvedni kész, hűséges népről, melynek boldogsága, életfeltétele és mindennapi kenyere volt a templom. Ez a nép a jégzajlásos Dunán életét veszélyeztetve ment a pataházai templomba. Volt idő, hogy nem volt pásztora, temploma, iskolája. Bibliával és énekeskönyvvel kezében mégis evangélikus maradt. Tűrte a kisebbség minden megaláztatását és az üldöztetés minden hátrányát, de hü maradt az egyházhoz. Erről a népről tesz bizonyságot ez a templom. Mert ha nem lett volna ennek a gyülekezetnek ilyen hitvalló népe, akkor soha sem épülhetett volna meg hét templom elveszítése után ez a nyolcadik templom. Bizonyságot tesz ez a templom az egyházépíto ősökről, kik nem elégedtek meg a templom megépítésével, hanem a gyülekezetet külsőleg és belsőleg is megszervezték. Alkotásokkal, intézményekkel és rendelkezésekkel megépítették a templomba vezető útat és a templomból az életbe kivezető krisztusi útat. Feladató-