Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

Győri templomok

34 miből következtetni lehet ennek a sűrű változásnak az okára. Mikor az egyik felügyelőt megválasztották, az csak azzal a kikötéssel fogadta el a tisztséget, hogy a konvent mondja ki határozatilag, hogy ne szóljon bele mindenki az ügyekbe. A türelmi rendelet gyülekezete — úgy látszik — nagyon türelmetlen volt. Mindig sürgették a felügyelőket. El tudjuk képzelni, mennyit zaklathatták őket, hogy mikor jön már az építési engedély, mikor kezdhetik az építést, stb. Meg azután — mint ilyenkor már szokás — az egyik így szerette volna, a másik úgy szerette volna csinálni a dolgokat. El lehet képzelni, hogy bizony nem lehetett akkor a legnagyobb gyönyörűség felügyelőnek lenni. Sokszor hozhatta kellemetlen helyzetbe őket a gyülekezet türelmetlensége. Nézzük most már a fatemplom lelkészeit. A fatemplom első lelkésze Ráth Mátyás volt. 1749. április 13.-án született Győrött. Göttingában tanul négy évig. Mikor onnan visszatér, Pozsonyban telepedik le. Újságíró lesz. Megindítja a „Magyar Hirmondó"-t 1780. jan. 1.-én. Ez az első magyar újság. Igaz, hogy nem volt valami nagyszabású lap, de Ráth Mátyás beírta magát vele irodalmunk és kultúránk történetébe. 1783-ban hívják meg Győrbe, 1783. április 21.-én szenteli fel Perlaky Gábor püspök Felpécen s május 4.-én tartja első prédikációját a fatemplomban. Ráth Mátyás híres ember volt. Mikor megalakult az első pesti gyülekezet, őt jelölték lelkésznek, 1786-ban püspöknek is őt akarták. Ráth Mátyás tehát túlnőtt a győri gyülekezet határán. Nemcsak mint pap volt híres, hanem mint tudós is. Kazinczy szerint Pázmány és Szenczi Molnár Albert kora óta egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint Ráth. Azonban keménynyakú, harcias ember volt. 1787. nov. 26.-án lemondott állásáról, mert az egyházi rendtartásban a lelkész mellőzését érezte. Lemondása után tudományos munkával foglalkozott. Helyébe megválasztották Fábry Pált, azonban 1789. jan. 17.-én újra megválasztották papnak Ráth Mátyást, mikor a német lelkészi állás megüresedett. 1810. február 5.-én halt meg. Harcias ember volt nemcsak egyházpolitikai, hanem theoiógiai tekintetben is. Reform elgondolásait sokszor kíméletlenül is érvényesítette a gyülekezetben. Kirohanást intézett pl. a bibliafordítás ellen is. Vagy kijavította szolgatársának igehirdetését, ha az nem tetszett neki. Türelmetlen ember volt, de ez a lelki tavasz türelmetlensége, mi-