Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

Győri templomok

29. szám alatt egy ideiglenes templomot építenek. Ápr. 16.-án határozzák el az építést és mindjárt kiküldenek egy bizottságot is, hogy nézze meg a helyet. Ápr. 19.-én a bizottság jelenti már, hogy az udvar igen kedvező az építkezésre, azonban egy szín áll ott, azt le kellene bontani. Meg is állapodnak abban, hogy kibérelik az udvart s egy hátulsó szoba-konyhát, fizetnek érte évi 150 frt. árendát. (Megjegyzendő, egy évi bért elengedett Róth András.) Elbontják a színt, ennek fejében megígérik, hogy majd a fatemplom anyagát Róth András megkapja. S azután megindul az építkezés. Az építkezésre való felvigyázást Káldi Sámuelre bízzák. Április 28.-án már megint gyűléseznek. Itt érdekes bejelentés történik. Tóth Sándor uram jelenti, hogy baj van a napszámosokkal. Akiket ingyen napszámra rendeltek ki, azok oly szegények, gyengék és elcsigázottak, hogy dolgozni sem tudnak. Azért kérik, hogy engedtessék meg, hogy egy itce sört rendeljenek nekik. Egy fél hónap alatt felépül a templom. Mikor láttuk itt a sétatéren a múlt évben szinte a földből kinőni a faszínházat, menynyire csodálkoztunk rajta. Ügyi épülhetett ez a fatemplom is. Egykettőre megválasztják a papot, a kántort is. Május 4.-én már az első istentiszteletet tartják a fatemplomban. Két és fél esztendeig szolgáit ez az egyszerű imaház. 1785. nov. 26.-án szombaton volt benne az utolsó istentisztelet és másnap már idevonultak, a szép, új kőtemplomba, hogy itt dicsérjék az örökkévaló Istent. Megértjük, hogy ennek a gyülekezetnek a kántora, Zathureczky Sámuel megírta énekeskönyvünknek 452. sz. énekét: „Nem henyélni, munkásságra hívott Isten e világra". A türelmi rendelet türelmetlen gyülekezete bizonnyal szívből énekelte. A fatemplom építésének a története után beszéljünk még a fatemplom gyiülekezetének a vezéreiről is. Nézzük először a felügyelőket. Érdekes megfigyelést tettem, mikor olvasgattam a jegyzőkönyveket. A felügyelők nem tudtak megmaradni. Egymás után váltakoztak. Mikor kezdték a szervezkedést, nemzetes és vitézlő Kiss János táblabíró volt a felügyelő. Áprilisban lemondott. Április 16.-tól előbb ideiglenesen, majd április 30.-tól „véglegesen" Tisztapataky István a felügyelő, május 5.-én azonban már dr. Gömöry Dávid a főinspektor és Schedius Kristóf és Matkovits József a koinspektorok. Május 31.-én ezek is leköszönnek s akkor újra Tisztapataky a felügyelő. December 8.-án újra új felügyelőt választanak már, Tóth Sándort. Vájjon miért nem tudtak a felügyelők megmaradni? Van a feljegyzésekben egy elejtett mondat, 3