Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.
Győri templomok
17 totta az istentiszteletek tartását. Breun er János báró került a várparancsnoki méltóságba, aki 1606—1633-ig parancsnokod a vár fölött. A protestánsok elleni gyűlöletében megfogadta, hogy azok kiirtására mindent elkövet. Lelkészeiket elüldözte, nem engedte hogy templomot szerezzenek. Az üldözés módjáról és mértékéről nem tudunk fogalmat alkotni magunknak, de azt bizonyosan tudjuk, hogy az 1606-iki bécsi béke-törvényt a róm. kath. püspök nem engedte végrehajtani. Breuner várparancsnok 1606. november 9-én külön feliratban a várőrség felváltását kérte. Küldjenek idegen katonákat, mert az ittlévő magyar vitézek között sok az evangélikus és református katona s azok mindenáron templomot akarnak építeni. Még Thurzó György evangélikus nádort is megkörnyékezték, hogy tekintsen el a bécsi békében biztosított jogoktól és ne vegyen tudomást arról, hogy a győriektől elvétetett a templomépítés joga. De a protestánsok nem tudtak belenyugodni abba, hogy ne legyen templomuk. Hatóságtól hatósághoz mennek s nem szűnnek jogukat követelni. Végre azt a választ kapják, hogy Győrött nem kaphatnak ugyan templomépítési engedélyt, de ha akarnak, építsenek templomot a Duna túlsó partján: Pataházán. A protestánsok ezt a megoldást is elfogadják. Annyira vágyódnak templom, gyülekezet, egyház, vallásos élet után, hogy minden megoldás jobb nekik a templomnélküliségnél. A vár protestáns védőőrsége Pataházán megvásárol egy elzálogosított telket. Itt építik meg a győri protestánsok templomát. Ide járnak templomba sokszor jégzajláson át, viharban, életüket veszélyeztetve. De mindennél drágább nekik az a boldog valóság, hogy van templomuk és imádhatják Istent saját vallásos meggyőződésük szerint. Ez a pataházai templom kőbe épített vádbeszéd azok ellen, akik magyar törvény ellenére, a magyar testvériség megtagadásával lehetetlenné tették Győr városában protestáns templom építését. De egyszersmind köbe épített bizonyságtevés arról is, hogy milyen hatalmas volt az akkori nemzedék egyházszeretete és vallási meggyőződése. A pataházai templom megépítése nem szüntette meg az üldözéseket. Az 1619-ik évi országgyűléshez irt panaszukbon elmondják a protestánsok, hogy „őket a pogány török kezéből kiszabadította ugyan a szent Isten, de utána a keresztyének kezébe juttatta s ezóta nem hallgathatják Isten igéjét. A Dunán kénytelenek át2
