Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

Mi neked a templom?

10 ha sötét rengetegben eltévedtél volna s felvillanó csillagsugár nélkül, halálos összeroskadásig kellene bujdokolnod. De itt megszólított az Isten. Igéje ráhullott korbácsolt lelkedre. Valaki rád hajolt, kezébe vette elkínzott szívedet és beszélt hozzád. Beszéde bevilágított életed titkába és megerősített. Látni kezdtél az éjszakában. Felemelkedtél a csüggedés porából s elindultál új erővel a kötelesség útján. Életedben így vált az ige építőkővé. Életkövet jelent az oltár is. Bűnbánatra hív és azt mondja:: add át minden terhedet annak, ki érted a kereszten meghalt. Ez a legdrágább életkő: Isten bűnbocsátó kegyelme. Ez az életkő neked minden. Nélküle az Ige sem lenne életkő. Nélküle minden értéked semmivé foszladoznék, mint csalóka álmod, melyben betegágyon erősnek, egészségesnek álmodod magadat,pedig valójában nyomorult, összetört, halálos beteg ember vagy. Semmit sem ér jóságod, erkölcsöd, kötelességteljesítésed, műveltséged. Ezek mind csak látszatértékek. Téged csak egyetlen egy tarthat meg: a kegyelem. Ez a legdrágább életkő. Legyen a szószék és oltár által ez a templom életkő számodra és tanítson meg arra, hogy csupán egy élet van, a Krisztusban való élet és annak építőköve: az ige és a szentség. 3. A templom a megütközés köve. „A kő, amelyet az építők megvetettek, lett megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává, mert kik engedetlenek lévén,, megütköznek az Igében, amire rendeltettek is." A templom nemcsak építőkő, hanem megütközés köve is azok számára, akik megfelejtkeznek igazi emberi voltukról. A megütközés kövén összetörik az emberi gőg, elbizakodottság és dölyfösség. Az emberek értékelése szerint olyan nagyon fontos társadalmi, vagyoni, műveltségi különbségek, a megütközés kövén megsemmisülnek. Változhatatlan örök törvényként kidolgozódik a templom igazi embere: a kegyelem után kiáltó bűnös és a kegyelembe fogadott megváltott ember! Mit büszkélkedsz, mire alapítod gőgös követelődzésedet? Mindnyájan egyenlők vagyunk! Bűnös, kegyelemre szoruló emberek! A templomban lehull életedről az álarc. Meglátod magadat szennyesnek, foltosnak, kendőzetlennek és megérted azt, hogy nem vagy Isten gyermekségére méltó. Régi embered beleütközik a templomkőbe és darabokra törik. A templom mindenki számára megütközés köve. A publikánus lelkületű imádkozok és a farizeusi imádkozok számára. Azoknak, kik igét hallgatnak és azoknak, kik úgy tesznek, mintha igét hall-