Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

FÜGGELÉK - Mely vidékekről jöttek a tanulók?

I. A gimnázium külső fejlődése 1. Az alapítás. Milyen érzések viharzottak annak a XVIII. századbeli evangélikus, mondjuk: szarvasi szülőnek szivében, aki tanév nyílása felé elkísérte a gimnázista fiát a mai kis városszéli vashid tájékán 1801. előtt állott komphoz s nézte, amint a kompot lassan áthúzták, aztán a rázós kocsi kerekeinek zörgése egyre halkult, majd a hanggal együtt eltűnt a kedves látomány, hogy esetleg tiz hosszú hónap lepergése előtt meg se jelenjen újra? Igazában csak akkor tudjuk ezt elképzelni, ha az akkori közlekedési viszonyok felidézése mellett figyelembe vesszük azt a tényt, bogy az evangélikusoknak akkoriban Csetneken, Eperjesen, Ivánkafalván, Kézsmárkon, Lőcsén, Modorban, Nagypalugyán, Necpálon, Pozsonyban, Sajógömörben, Sopronban, Szullyón, Iglón és Aszódon voltak igazi gimnáziumai. A szülőt gimnazista fiától esetleg egy egész országrész választotta el. Valószinüen ilyen elgondolások fogantatták meg Pongrátz Boldizsár evangélikus egyházmegyei felügyelő lelkében egy ezen a vidéken felállítandó gimnázium eszméjét, még az 1790j91-i országgyűlés előtt. És amikor az 1790-i XXVI. törvénycikk 5. pontja biztosította a protestánsoknak, hogy „mind alsó, mind grammatikai iskolákat... mindenütt, ahol szükségesnek látszik, valamint felsőbbeket is" alapithassanak, akkor Klaniczay János, a Pongrátz nagy egyházmegyéjéből különvált békés-bánáti egyházmegye felügyelője már a realizálódás reményében tarthatta tovább felszínen a kérdést, és leshette a megvalósuláshoz az alkalmat. Ez az alkalom nem is soká váratott magára. A történeti események — a nagyok csakúgy, mint a kicsik — gyakorta nagyon sokféle okok összeszövődésének eredményei. Akkoriban, amikor az 1790-i Karok és Rendek a XXVI. t.-cikk körül folytattak vitákat, az 1788-ig szolgált szarvasi evangélikus templom tégláiból, meg az 1788-ban építettnek állvány-gerendáiból már rakták össze azt az épületet, amely hajlékot adott Tessedik Sámuel világhírű gazda-