Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

Az olvasóhoz A Szarvasi öregdiákok Szövetsége lelki dajkájának, a szarvasi evangélikus gimnáziumnak történetét adja itt az olvasó kezébe. A Szövetség ugy érzi, hogy e történet megiratásával tartozást ró le. Elsősorban az intézettel szemben, amely ebben az esztendőben tölti be Szarvasra költözésének százéves fordulóját. Ez a forduló mértföldkő, amely mellett meg kell állanunk. Határ, amelyről vissza kell tekintenünk. A múlt ugyanis nemcsak mesél, hanem tanit is. Nemcsak embereket mutat be, hanem jellemeket is. Nemcsak az emlékezést gazdagitja, hanem a célos elgondolást is. A szarvasi evangélikus gimnázium múltjából pedig sok épületes tanitást és nagy lelki gazdagodást merithetünk. Ez az iskola alapitása és küzdelmes élete jellegzetes példája a magyarországi protestáns iskolák sorsának. Sors, amely telve van nehézségekkel, próbákkal, fenyegető veszedelmekkel, amelyekből azonban egy-egy keményebb jellem és egyegy áldozatosabb sziv mindig szabadulást szerez. A viharálló kitartásnak és a körültekintő bölcsességnek pedig az a természete, hogy folytonosan ujabb és ujabb próbák tüzében edződik életmegtartó erővé. Négyszáz esztendő óta ebben az országban mindig ez volt a protestánsok sorsa, de mi panasz és lankadás nélkül hordozzuk ezt a sorsot, mert jellemeket palléroz a nemzet, az egyház és minden igaz, nemes és magas x?él számára. A szarvasi gimnázium történetének megirásával azonban a Szarvasi öregdiákok Szövetsége önmagának is tartozott. Mással nem tudja háláját leróni azzal az iskolával szemben, amelyben lelkét a kenyérkereső és a hivatásos élei szá-