Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 55 — Rigácson 1816-ban a szegvári plébános felekezeti türelmetlenségével szemben a vármegye alispánjához kellett fordulni. (Ehm. lt. XXIV. VI. 2., IV. 22—5., IV. 23, 4.) „A köz-haranghoz való jogok elvesztése érdemében vizsgálat és per" folyt 1826-ban. (Ehm. lt. XXIV. VI. 3—11.) 1894-ben Cseh László sümegi róm. kath. földbirtokos 27 hold jó minőségű földet hagyott az egyházközségnek azon határozott kikötéssel, hogy annak mindenkori kizárólagos haszonélvezője a rigácsi evang. felekezeti jellegű iskolának tanítója legyen. (Ehm. jkv. 1894:4. p.) Nemeshanynak 1831-ben megengedi a megye, hogy mestert vihetnek. Egy 1832-ből származó szolgabírói levél szerint „a közös oskola házból és fundusokból a Catholikusok az evangélikusoknak részt adtak". (Ehm. lt. XXIV. VII. 2, 3.) 1835-ben a „Nagy Hányi filiális Gyülekezet az iránt folyamodik, hogy minekutána gyermekeinek célirányosabb neveltetése végett tehetségéhez képest egy oskola házat épített, nékie oskola-tanító adattassák". E kérésével a gyülekezet a superintendentiális gyűléshez utasíttatott. (Ehm. jkv. 1835:14, 1836:10. p.) A gyülekezet iskolája 1912-ben épült. (Ehm. jkv. 70. 1.) Ukk evangélikus hivei 1786-ban a járási szolgabírónak jelentik, hogy a szegvári plebanus keze alól magukat kiveszik s a jövőben a Kertához csatlakozott galsai leánygyülekezetnek fiókgyülekezete leendenek. (László J.: Kerta tört.) A gyülekezet lélekszáma 1804ben 30. (Ehm. lt. XXIV. V. 19.) Sümeg a szomszédos szórványhelyek csatlakozásával 1921-ben fiókegyházközséggé alakult. (Ehm. jkv. 1922:8, 27. 1.) JCerta temploma 1792-ben épült. Az 1795. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint „az Ágensnek mint szegény Eklesia, nem fizethet. Fő Tisztelendő Superintendens Urunk Honoráriumát Szörtsök és Kamond fizette meg az egész Eklesia helyett, adván három Foréntokat". (Ehm. lt. V. 3, 25. I.)

1 1813-ban a „Hallgatók az rozzant Parochia helyett más, alkalmatossabb Helyre uj Parochiális Házat nem régiben építeni kezdvén, ezen Épéttést a M. Uradalom tisztjei azon okbul, hogy a Catholikus Atyafiak Templomához közel építeni kezdették, nemcsak akadályoztatták, hanem annak funda1 A gyülekezet egyik lelkésze, Kontor János, jeles méhészeti szakíró volt, kinek munkája. „A méhekről" (Sopron, 1806. II. kiad. 1812.) Dzierzon koráig a német irodalmat is felülmulta. (Báró Ambrózy: „A méh", III. kiad. 801. 1.; Sötér Kálmán: „A méh és világa', II. r. 77. 1.)