Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 52 — Az 1806-iki egyházmegyei gyűlés kéri „a Vener. Superintend. alázatosan, vegye vissza a Lajoskomáromra nézve tett végzését s engedjen nékiek lelki atyát, annál is inkább, hogy azon új Szállók már 94 párra szaporodtak". Ugyancsak 1806-ban „a pap és mester könnyebb életmódjára földeket kérnek az uradalomtól" s Batthyány Fülöp herceg 1807. és 1810-ben 30 hold földet adott e célra. Eleinte imaháza volt a gyülekezetnek, csak 1822-ben épült fel a templom. Sokszor zavarta meg a gyülekezet belbékéjét a sok nyelvi villongás. Az 1817-ben Várpalotáról megválasztott Hrabovszky György lelkészt a tót ajkú hivek megfenyegették, hogy vasvillákkal fogadják, amiért a két főizgató az uradalmi tisztség által testi büntetéssel fenyíttetett meg. Hrabovszky utódának eljövetelekor a tótok útját állották s a lelkészlak kapuján nem akarták beereszteni. 1818-ban a tótok az iránt folyamodtak az egyházmegyéhez: rendelje el, hogy amig öt pár tót lakos lesz, mindig tót istenitisztelet is legyen s erre kötelezze magát a német és magyar lakosság. Az egyházmegyei gyűlés ezt a kívánságot helytelennek és törvénytelennek találta. (Ehm. lt. IV. 23, 14.) 1896-ban mivel se tót lelkészt, se segédlelkészt nem lehetett kapni, a tót nyelvű istenitiszteleteket eltörölte a gyülekezet. Ezért a tótok közül mintegy 72 lélek áttért a helybeli ref. egyházba (mely természetesen tiszta magyar). (A nyelvi villongásokról szól az 1808. évi ehm. gy. jkv. 21, 1809. évi jkv. mellékleteképpen Matkovich Pál kerületi felügyelő hátirata, 1827. évi jkv.) A gyülekezet újabban örvendetes fejlődésnek indult s ahol egyházi közérdekből áldozni kell, mindig az első. (Pl. evangélikus nyomdára egy vaggon kukoricát adott.) Enyiríg központtal missziói egyház szervezését látja szükségesnek az egyházmegye. (Ehm. jkv. 1917:24.) "Veszprém 1783-ban kezd feléledni. Ebben az évben már megindulnak az adakozások oratórium céljára. 1785-ben Fejér Ferenc kötelezvényt ir, mely szerint: „itt Veszprém városában Aug. Conf. levő vallásunkbeli exercitiumunk megnyeréséért alázatos Instantiánkat a Tttes Ns Vmegyére benyújtván, ha annak megnyerésében boldogulunk, behozandó Prédikátor lakására oda ajánlom . . . elegendő épületes házamat, ideig való oratóriumul pedig ugyanazon házamnak végében levő nem régiben újonnan épült hajlékomat". (Gyülek. lt.) Többen felajánlották munkájukat „a fészerhez, melyet imaháznak akarnak készíteni". Ebben a fél-