Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 48 — Mártonná Jódi Anna pedig végrendeletileg í/

8 telket hagyományozott. (Ehm. lt. XXIX. 17.; Mszombath. gyül. tört. 56, 57, 59, 60. 1.) Bakonybánk fiókegyházközségnek leányegyházközséggé alakulása 1902-ben hagyatott jóvá. (Ehm. jkv. 68. p.) Jíánta község a török-uralom alatt elpusztult Nagy-Hanta nagyközség helyén épült Mária Terézia idejében. A telepesek eleinte Magyarszombathelyre jártak istenitiszteletre. 1786-ban szervezkedtek leánygyülekezetté s ez évben „Hántai evangélikusoknak oskola-tanító béhozására engedelem adatik". 1789-ben szerezték a lelkészlak mostani telkét 1/

i te^k földdel együtt; azonban „némely katholikus atyafiak rábeszélése folytán a kisbéri gróf Batthyányféle uradalom tisztjei ráparancsoltak az evangélikus gyülekezetre, hogy az 1/

4 telket 60 Rhenus forinton katholikus kézre bocsássák". 1801-ben templom építhetéséért folyamodnak s folyamodványukban ezt irják: „Alább Írottak alázatosan jelentjük a T. N. Vármegyének : Isten jovoltábul a 9-ik Eszt. számláljuk, miulta béjött közénk vallásunk gyakorlása s Istentiszteletünket mind ez ideig egy rozzant hajlékban tartjuk, melly ezelőtt istálló. Hogy ennél már valahára nagyobb és tisztább oratoriumot készíthessünk, benyújtottuk ez iránt instantiánkat a közelebb mult ősszel Botyáni Teodor kegyelmes Földes Urunkhoz". (Ehm. lt. XXVIII., XXIX. 2.) A templom 1802-ben épült meg. 1805-ben már önálló anyagyülekezetté alakult Hánta, melynek licentiátusa ez évben Torkos Ádám, „a 30. Jún. 1806., úgymint a T. N. Vármegyén kinyert szabadságtól fogva rendes Prédikátora az irt Gyülekezetnek". (Hrabovszky, 117. 1.) 1858-ban a katonai kincstár a lelkészi földeket 40 holdra egészítette ki, a tanító azonban csak 1/

2 telek és az ahhoz járó 5

4/2 hold legelő-illetőséget nyert. A lelkész és tanító fajárandósága is örök időkre biztosíttatott az uradalom részéről, az meg nem vonható, mint azt egy izben a magyar kormány már megkísérelte. 1893-ban Vs tetek földet vásárolt a gyülekezet, mivel azonban a birtokot adósság terhelte, az egyházmegyei közgyűlés nem egyezett bele a vételbe még akkor se, mikor a telkes gazdák magán-vagyonukkal irásbelileg felelősséget vállaltak. Nagy elkeseredés lett ebből s az egyházközség biztos jövedelmi forrástól üttetett el. Az 1900-ik évben kezdett a gyülekezet templom-építési alapot gyűjteni, mely pénz azonban a háború óta nagyon elértéktelenedett. Új, szép iskola épült 1913-ban. (Gyülek. tört.; Ehm. lt. II. 19.; Ehm. jkv. 1894:10.; 1914:11, 36. 1.)