Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 43 — kezetnek, kiket felváltva élelmeztek az evangélikus családok. 1789—1792-ig Kiss László (később koltai prédikátor) volt a gyülekezet rektora, „a deák oskolát három és egy fertály esztendeig tanítván". 1800-ban épült az iskola. Szakonyi József lelkész, jeles pedagógus 1800-ban triviális esperességi iskolát tervezett. „ . . . Oskoláikban már a gyermekek Grammatikáig, sőt Syntaxisig is tanéttatnak és így ebben a Felsőbb oskolákra elkészíttethetnek". Azért folyamodnak az 1801-iki egyházmegyei gyűléshez, hogy „ . . . a Megyebeli Eklésiákat a N. Convent arra bírni méltóztassék, hogy mind oskolájukra, mind Alumniumjokra, sőt az álléttandó Praeceptornak tartására is elegendő pénz és Gabonabéli segedelemmel legyenek . . ." (Ehm. lt. IV. 9, 1, 2. p.) Külső támogatás hiánya miatt azonban a gyülekezet nem tudta iskoláját gimnáziummá fejleszteni. Iskolatanítók voltak a gyülekezetben: Stoller Gottfried (Hrabovszky, 82. 1. szerint Stoller János, 1794 előtt), Eördögh András, Fülei Kis János, Csengető Mihály, Molnár János, Druglányi Pál. 1884-ben építette a gyülekezet mostani templomát, egy második iskolát és tanácstermet. Nagy jóltevője volt a gyülekezetnek Németh Mihály, ki 50 hold földbirtokot hagyott oly kikötéssel, hogy annak jövedelméből 20 szegény gyermek ingyen tanulhasson, 20 szegény gyülekezeti tag helyett pedig az alapítvány viselje az egyházi adót. (1879. évi ehm. jkv. 5. p.) Simon Júlia egy házat, Bognár Gábor és neje négy házból álló ingatlant hagyományoztak a gyülekezetnek. (Ehm. jkv. 1901 : 31, 1908:33. 1.) Később még két iskolát épített, 1905-ben 14 kat. hold földet vett a gyülekezet. (Ehm. jkv. 1904 : 42.1., 1905:70. p., 1906 :49. 1.) Szegényekre, árvákra, betegekre nagy gondot fordít a gyülekezet. Az egyházközség felvirágoztatásában nagy érdemei vannak Gyurátz Ferenc lelkész-püspöknek. (Payr: A pápai ehközs. r. tört. 59—63.; Hrabovszky, 75. 1.) Nagyacsád, Pápa fiókgyülekezete, 1872-ben leánygyülekezetté alakult. (Ehm. jkv. 3. c., 9. p.; Ehm. lt. XXXIX. 28.) Mezőlak 1890-ben fiókgyülekezetté alakult. (Ehm. jkv. 37. p.) 1893-ban Békás egyházközséggel együtt folyamodott az egyházmegyéhez leánygyülekezetté alakulhatás végett, amit 1894-ben elismert az egyházmegye. Békás leányegyház egymaga nem volt képes többé iskoláját fenntartani, a mezőlaki gyülekezet azonban hajlandó volt a békási hivek hozzájárulásával saját kebelében iskolát és rendes tanítói állást szervezni. (Ehm. jkv. 1893 : 44., 1894:12. h., 1892:40. p.)