Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 41 — Ezen erőszakoskodás szomorú emléke mai napig is látható a templom hátrészén álló s keresztül lőtt vas-kakason. 1754-ben vád alá helyeztetett ez az ispán. Ugyancsak Szakonyi Ferenc idejében történt, mint Miskei Ádám feljegyzi, hogy a Pápán volt Paulinus szerzetesek, mint Dabrony földesurai, az egyház összes ingatlan vagyonát erőszakosan elfoglalták, elvéve a lelkészlakot és a templomot, amelyeket magukévá tettek volna, ha Szakonyi Ferenc férfiasan ellent nem áll. Gyakran ment panasszal Bécsbe, a királynőhöz, kérve, hogy az egyháznak összes elfoglalt földjeit és rétjeit adják vissza s ez nagy nehezen sikerült is. Az 1750-iki névtárban még Szakonyi Ferenc van felvéve, mint dabronyi lelkész. Utána 1765-ben Tompos Balázs, 1771-ben Vásonyi Sámuel, 1782-ben Búzás István következett. Nagy támasza volt a gyülekezetnek a Szakonyi-család. (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. I. 271, 301, 302, 304, 372, 376. 1.) Nemesszalók tanítója 1725-ben Rózsa Mihály volt. 1742-ben Tóth-Sipkovits János a szalóki gyülekezet tanítóját, Németh Mihályt jelölte kertai lelkésznek. 1750-ben Horváth nevü tanító volt itt. Az üldözés idején a szalókiak segítették a dabronyi templomot az elfoglalástól megmenteni. (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. I. 301, 372, 376. 1.) Jílarczalgergeliji tanítója 1706-ban Dolgos István, ki innen 1707-ben Tokorcsra ment. 1707-ben Szeko János foglalja el a lelkészi állást. Az 1725-iki névtárban „Rectoris nomen ignotum". Ugyanez évben, 1725-ben tartott itt egyházlátogatást Király Mátyás consenior. Az anyakönyvek 1732-től fogva vezettetnek. 1732-ben Perlaky János, a szergényi lelkész, fogadja el Gergelyi lelkészi állását, ki 1742-ben jelen volt Tóth-Sipkovits János dunántúli superintendes beiktatásán és aláirta a püspök számára irt utasításokat. Az 1750-iki névtárban még Perlaky neve van. A gyülekezet fából épült temploma 1754-ben leégett. Perlaky János helyébe Tompos Balázs lépett 1763-ban. 1765-ben Miskei Ádám jön Nemesdömölkről Gergelyibe lelkésznek. A gyülekezet tanítója 1776—1783-ig Malatides Pál, a későbbi súri prédikátor. 1779-ről van egy vallomási jegyzőkönyv Veszprém vármegye levéltárában (XIV. köt. 1093. sz.) „Gergelyi helységbe a Lutheránus prédikátor mikor és mi módon lett első bemenetele, valamint oratóriomjoknak, mely időbeli felállítása iránt". (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. I. 270, 282, 292, 294, 302, 310, 372, 376.; Adattár III. 133.; Hrabovszky: 13, 14, 35. 1.)