Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 21 — nagy munkásságot fejtett ki, mindenütt lelki vigasztalást nyújtva. Mikor a törökök pusztításának Dabrony is áldozatul esett, lakását általtette Vasmegyébe. 1695-ben Illavai (Illosvay?) Illés a gyülekezet lelkésze. Utána következtek Szömörey Márton, Kelemen Benedek, Farkas Mátyás, Nagy Péter, Frentol György, Horváth István. (Gyülek. tört.; Payr: Dt. ehk. tört. IV. b. Eht. eml. I. 98, 147, 204, 205, 245, 254.; Thury: 235. 1.; Egyet, levéltár I. a. 7, 109. 1.) Nemesszalókról, mint Dabrony filiájáról, Berzeviczi Lajos 1668-iki levelében történik említés. Asbóth János kemenesaljai esperes 1695. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében ez a megjegyzés áll: Szalók falu ember-emlékezet óta a dabronyi ág. hitv. ev. ,ecclesiához tartozik. Elfoglaltatott azonban a Helvetusok által. Ez ellen tiltakoztak, protestáltak. (Payr: Eht. eml. I. 204, 245, 254. 1.) Csöglén (Cseglye) 1634-ben és 1639-ben ref. zsinat tartatott, tehát itt is korán befogadták a reformációt. (Thury: 268, 291, 292. 1.) (jKtarcal-)ßergelui (Gergöli) község állítólag IV. Béla király idejében keletkezett. A gyülekezet megalakulásáról nincs semmi feljegyzés. Mig Szergény és Külsővat fel vannak véve Musay Gergely 1661-iki regestumában, addig Gergelyi még nem szerepel ebben. Nem szerepelnek lelkészei a Concordiát aláirtak névsorában sem. Anyakönyvi feljegyzés szerint 1681-ben Kránitz Lőrinc volt a lelkésze. 1694-ben már volt a gyülekezetnek tanítója és ezen évtől kezdve Miskei Ádám feljegyzi a tanítók nevét is. Az 1695. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv azt mondja: lelkész nincs a Makovitzki halála óta; iskolatanító Miskei Sándor. (Gyülek. tört.; Payr: Dt. ehk. tört. IV. b. Eht. eml. I. 245, 253. 1.) Szergény önálló anyagyülekezet volt. Első ismert lelkésze, Sárvári (Draganosits) György, 1631-ben irta alá a Concordiát. Az 1646. évi büki zsinat jegyzőkönyvében a szergényi lelkész a távollevők jegyzékében szerepel. 1649-ben Vörösküy György a lelkész. Musay 1661-ben az anyagyülekezetek közt sorolja fel Szergényt. Egy 1680. évi tanúvallomás szerint Káldy Péter tanú „tudja, hogy . .. Szergényben ... be nem vették az papot, sőt most is prédikátor vagyon közöttük és minden exerciciumot végben visznek". Az 1695-iki egyházlátogatás alkalmával nincs a gyülekezetnek lelkésze, de a hallgatók azon lesznek, hogy mielőbb legyen. Ez évben az iskola tanítója Benedict! János, ki 1696-ban ordinál-