Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

— 14 — még többen hit alatt a következőket vallották Bakonytamásiról: „ . .. E gyülekezet temploma Szent István király által alapíttatott, de 1711-ben az ág. hitv. követő hivek által elfoglaltatott s elején a Szűz Mária képe látható volt. Ember emlékezet óta ág. hitv. gyülekezet birta és a török uralom alatt is fennállott". (Adattár VIII. 34, 51. IX. 50, 53.; Payr: Dt. ehk. t. IV. b.; Egyht. eml. I. 68, 78, 81, 88, 135.; Thury: 235. 1.; Gyülek. tört. 8. 1.) Sakoníjszentlászló község már 1437-ben bizonyosan létezett. A mai evangélikus templom Rómer Flóris szerint a XIII. század első felében már fennállott. Hogy maga a gyülekezet mikor keletkezett, nem tudjuk. Dénes Gábor lelkésznek 1783. évi anyakönyvi 'feljegyzése szerint: „A vallás szabad gyakorlata Szentlászlón már a mult században meg volt. Az 1666. évtől fogva voltak a gyülekezetnek lelkészei. „Az első volt Kovács György, ki 36 évig lelkészkedett e gyülekezetben." Az ő idejében volt itt Lőwey Balázs, győri lelkész, kinek 1691-ben ajándékozott kelyhe ma is megvan a gyülekezet tulajdonában. Az üldözések idején a gyülekezet lelkésztanítóját, Kovács Györgyöt, Esterházy János gróf „békében hagyni parancsolta". A gyülekezet egyik harangja anyakönyvi feljegyzés szerint 1693-ban készült. (Gyülekezet története; Történeti Tár, 1903, I. 369.; Rómer Flóris: A Bakony 109—114.; Payr: Eht. eml. I. 324. 1.) Csesznek (Tseznek, Cseznek) ref. lelkésze 1618-ban Fejéregyházi Miklós volt, aki ebben az évben áttért az evangélikus egyházba. 1619—1622. Szalay György a ref. lelkész. Közben, 1621-ben a kónyi volt plébános, Győrvári István, áttért a ref. vallásra és ő lett a cseszneki lelkész. 1627—28-ban Némethi Mihály a ref. lelkész. 1642-ben a törökök a cseszneki prédikátort is elhajtották feleségestől. (Adattár VIII. 14, 32, 40, 72, 91, 92; IX. 99, 107. 1.; Payr: Dt. ehk. t. IV. b.) Sikátor lelkészi állása az 1657. évi pápai ref. zsinat jegyzőkönyve szerint üresedésben volt ez évben. Musay püspök 1661-iki jegyzékében mint anyagyülekezet szerepel. Szudovszky Mihály nevü lelkészét 1669-ben avatta fel Szenczi Fekete István superintendens; ugyanazon évben irta alá a Concordiát is. (Thury: 337.; Payr: Eht. eml. I. 98, 148.; Adattár V. 66.) (Veszprém-JVarsány, nemcsak a veszprémmegyei, hanem a XVII. században a törökök által elpusztított vasmegyei is szerepel forrásainkban. Musay püspök 1661. évi regestuma a vasmegyeit is, a veszprémmegyeit is külön esperességbe sorolja, mint anya-