Sztehlo Kornél: A Budai Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története 1821-1918. Budapest 1918.
II. A BUDAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KELETKEZÉSE - B) Az anyásítás
12 Az egyházközségnek ezek után főtörekvése volt, mielőbb iskolát és templomot építeni, és erre a célra 1841-től kezdve gyűjtéseken iparkodott a szükséges tőkét beszerezni. A főhercegnő azt kivánta, hogy elsősorban az iskola láttassék el a szükségesekkel és azután a lelkészt válasszák meg; »a templom falai majd csak felépülnek valahogy«. Az adakozásban megint a főhercegnő járt elől 1000 pengő forinttal. A gyűjtés eredménye volt, hogy 1844. év végéig a templomalapra 4489 forint 29 krajcár pengőpénzben folyt be. A város 50.000 darab téglát és 50 köbméter tüzelőfát juttatott az egyháznak. Az adakozók közt Kossuth Lajossal is találkozunk, ki sajátkezűleg keményen beírta nevét a gyüjtőívbe azzal a toldattal : »megadtam, 5 pengő«, íme, a gyüjtőívnek poézise is van. Érdekes, hogy a budai zsidó hitközség is 30 pengővel hozzájárult a gyűjtéshez. Ez az eredmény persze nem volt kielégítő és megint csak a főhercegnő nagylelkűségét kellett igénybe venni. Az istentiszteletet ebben az időszakban Taubner K. pesti gimnáziumi tanár látta el, ki mint a főhercegnő udvari papja«, Lang Mihály esperes helyett és ennek megbízásából a,budai híveknek vasárnaponként a főhercegnő várbeli kápolnájában prédikált. Ez az úr azonban Bauhof er szerint valami közelebbről meg nem nevezett szabálytalanság — Payr szerint hűtlen kezelés — miatt kegy vesz tes lett és a főhercegnő megvonta tőle bizalmát. A főhercegnő már most, hogy az istentiszteletet akadálytalanul folytatni lehessen, egy 8000 pengős alapítványt tett a lelkészi hivatal szervezésére olyképpen, hogy ezen tőke 5%-os kamatai, vagyis 400 pengő forint évenként a lelkészi fizetésre fordíttassanak. Egyúttal 4000 pengő forintos alapot biztosított a leendő lelkész özvegyének nyugdíjára. Az iskolaalapnak újból 120 pengőt biztosított, mint évi járulékot és a Würtembergi énekeskönyvből, mely 1843-ban jelent meg, 50 példányt ígért az egyháznak. A lelkészi állás jövedelme ekkép biztosítva lévén, az 1844. évi szeptember 7-én tartott közgyűlésben a fiókegy-