Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - III. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. egyház hanyatlása. Az első üldözés 1597-1622.
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 49 Hirdetésért egy itce, eskotésért egy pint és a nők avatásaért szintén egy itce bort adnak, de becstelenek esketéseért elengedhetlenűl 2 ftot kell fizetni. Aki a menyasszonyt más egyházba viszi, tartozik elébb a lelkészszel kiegyezni, ellenesetben a menyasszony el nem bocsáttatik. Ezen mellékjövedelmek közt első az acél; a hámori kovácsok t. i. hetenként minden hámorból egy 16 fontnyi rudat adnak, miért nekik a lelkész kéthetenként egy pint sört szokott küldeni. Jegyzet. Ha a hámorban 2 — 3 tűzhely (kemence) van, a lelkészt minden tűzhely után egy-egy acélrúd illeti. Egy Miklós nevű idegen (polonus, polok !) ezt 1612-ben nem akarta teljesíteni, de perrel kónyszerítettem reá, tanúkkal beigazolván a bíró előtt, hogy 1560 körül is minden tűzhely után egy-egy rudat adtak volt hetenként. 3. Az offertorinmokról. Ünnepnapon (karácson, húsvét ós pünkösdkor) 3 offertorium van, t. i. reggel, az apostoli ének közben és a prédikáció után. Temetés után minden hallgató a lelkész vezetése alatt offertorium hoz járúl, de ha családapát vagy családanyát temettek, egy tyúk is jár. Az egyházkelő nő egy itce borra vagy annak értékével áldoz ós azonkívül három pénzzel gyertyára, a keresztanyák is egy-egy pénzt adnak ilyenkor. A keresztelés alkalmával is minden keresztszülő egy-egy pénzzel áldoz. A gyónás után az elbocsátott (absolutione accepta) egy pénzt és közvetlenül az úrvacsora előtt ismét egy pénzt tartozik adni. 4. A szántóföldek- és rétekről. (Dűlők szerint felsoroltatnak; a szántóföldek összesen 85 köböl területtel bírtak mintegy, a réteken vagy 12 szekér széna termett). Jegyzet. Nehéz, sőt lehetetlen a földbirtok határait foglalás ellen megvédeni különösen nekem, ki egy betűt sem bírok e részben felmutatni, ha a dolog bíró elé kerül. 5. Az építményekről. A paplakot a hívek tartják rendben, de a sörfőzde, fürdő, étkező hely, méhes és minden kerítés a lelkész költségén emeltetik. 1). (Prot. Rimanovi 210, 304—314. 1.). ') A dobsinai egyházról sokat kellene írnom: amennyiben viszonyai sok tekintetben feltűnő különbséget mutatnak a többi egyházak viszonyaitól, így pl. míg más egyházakban még a 16-dik század végén is sok róm. kath. szertartás dívott, addig Dobsinán már a 16-ik század másik felében az istenitisztelet tisztán evangéliumi volt és a pünkösdi királyság, máglyagyújtás, feszülethurcoltatás és más efféle tekintetében sem merült fel panasz. Hasonlóan érdekes a dobsinai templom, mely valószínűleg még Róbert Károly idejében épült és a mellette állott jelen korszakban már profán célokra használt még régibb „Bálint úrnak szentelt kápolna" mely később 1641-ben a templomhoz csatoltatott és annak ma is „Waltenskirch" nevű részét képezi. 4
