Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - I. KORSZAK. Az ág. hitv. ev. egyház meghonosulása Gömörben 1520-1577
8 Mikulik József. vert a hitjavítás. Igaz ugyan, hogy Fischer András 1) 1529 körül és Leudischer György 2) 1542 körül Gömörben megfordultak, de ezek már az üldözés elől mintegy biztos helyre, tahát hitsorsosaik közé menekültek, mikor idejöttek; amint tény is, hogy 1540 körül Gömörmegye majd minden jelentékenyebb helységében ev. egyházat találunk, mit nem annyira akadályozni, mint inkább kincstárának megtöltése végett megfenyíteni akart Bebek Ferenc. 3) Bebek azon bőszült fel, hogy fivére, a már említett Bebek Imre 1530 — 1534 körül nemcsak megnősült (a dobsinai vagy csetneki születésű Kreta 1) Ilonát, mások szerint Orbonás Ilonát vette el), hanem ezen lépése után atyai örökségét is követelte magának és a gömöri főispánságra is számot tartott. Bebek Ferenc 1532-ben megrohanta Csetneket és miután az erődöt (kastélyt) be nem vehette, a város polgárain kegyetlenkedett és az evangélikus egyház harangját ragadta el; majd 1540 körül megtámadta Ratkót, Jolsvát és Kövit, honnan szintén az evangélikusok által „tehát profán célokra" használt harangokat rabolta el és Fischer Andrást Krasznahorka-Váraljára fogságba hurcolta, hol ezen az újrakeresztelés gyanújával is terhelt hitbuzgó férfiút a vár legmagasabb csúcsáról ledobatta. Fischer András vértanúságot szenvedett, de az általa bejárt *) Ezen férfiú születési évét és származását nem ösmerjük, valószinű, hogy a Szepességen lelkészkedett, míg eretneksége miatt el nem űzetett. Bolyongása közben Lőcsén, Iglón és Schvedléren „tanított" és az újra keresztelők felekezetéhez hajolván többeket újra is keresztelt, a miért aztán 1529-ben Katzianer János cs. kapitány parancsából Csicsváron el is fogatott, de a vízbe fulasztástól, mire Ítéltetett, öntisztázása által megmenekülvén, ismét folytatta eretnek tanítását, nem egy embert keresztelvén meg újra Schvedléren. Innen aztán mint „valami lator" Gömörbe menekült és itt is élt, míg 1542-ben Bebek Ferenc-től elfogatott és a krasznahorkai vár legmagasabb csúcsáról ledobatván, vértanúságot szenvedett. Barthol szerint ez Csetnek vára (lásd „Memorab. provinciáé Csetnek") de ez a vélemény nem helyes, mert Csicsvár Zemplén megyében volt, ahol Csicsváralja község most is van. Különben is Katzianer Csetneken nem parancsnokolt. s) Leudischer Györgyről csak annyit tudunk, hogy Fischer András tanítványa volt. Késmárkon egy lelkészt esketett meg és böjti napon is húst evett. Ezen eretneksége miatt száműzetvén végre 1542 táján Rozsnyóra menekült, hol hosszabb ideig lappangott, úgy hogy Bebek Ferenc, ki élete után leselkedett, kézre nem keríthette. ®) Bebek Ferenc (Bebek János fia) gömöri főispán volt, ki testvérét, az eretnek fehérvári prépostot, Bebek Imrét, mert vele az ősi jószágokban osztozni akart és a gömöri főispán címét, is felvette, haddal támadta meg és a Szepességre űzte. Mint Zápolya János híve, sok „profán célra" az az evangélikusok által használt harangot rabolt el a környék faluiból, mely harangokból aztán pénzt veretett. Zápolya János halála után Ferdinándhoz állott, de erőszakos kalandjait majd a törökkel is szövetkezve folytatván 1556-ban a haza ellenének nyilváníttatott, minden méltóságát elvesztette és 1559-ben életétől is megfosztatott. *) A Creta lehet a német Grete latinos rossz írása, tehát szintén keresztnév.
