Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IX. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség küzdelme 1711-1741.

A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 145 C) A gömöri ág. hitű. ev. esperesség szervezete, igazgatása, hitvallása. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt elterjedt szabad szellem és az ezen mozgalmak által melengetett felvilágosodás oly általános és uralkodó lett, hogy azt többé sem benn az esperességben, sem kívülről — Bécsből, úgy mint a honi jezsuiták táborából — dézsa alá rejteni és elhomályosítani nem sikerült. A császári parancsok hiába sürgették az 1681. és 1687. évi állapot visszaállítását, az egyház az egyszer megízlelt szabadságról le nem mondott. így esperességünk szervezete a sok támadás dacára az elébbi maradt, melyet a Rákóczy foradalom teremtett, az esperesség élén állott a superintendens és egy kiváló, esperességi felügyelőnek mondható világi úr, némely ügyekre nézve pedig az esperes. A világi elem joga úgy az esperességben, mint az egyes egyházakban oly annyira el volt ismerve, hogy a gyűléseken megjelent világi emberek főbbjei az első asztalnál kaptak helyei (ami nagy kitüntetés volt!) és hogy a gyűlés, a melyben világi ember részt nem vett, határozatképesnek sem tekintetett. Az esperességi tanács (consistorium) jórészben világi tagokból alakult meg, kik közt egy-egy kimagasló, hitbuzgó alak a superintendenssel és esperessel egyenrangúnak és a tisztán egyházi dolgoktól eltekintve egyenjogúnak tekintetett. Az u. n. csendes üldözéssel küzdő egyház ennek hasznát is látta, mert az egyházi, esperességi és kerületi felügyelőkben oly támaszokat nyert, melyekkel az ellenreformátió szembe szállani nem merészelt és ha tette — kudarcot vallott. Nevezetes az, hogy a felügyelői hivatal minden határozat nélkül mintegy magától lépett életbe; 1744-ben első nyoma, hogy a kerületi felügyelői állás szabályszerű választás útján töltetett be, de már jóval elébb Lányi Pál, Draskóczy Sámuel személyében hatalmas esperességi, Szirmay Miklós és Szirmay Tamás személyében pedig kerületi felügyelője volt az egyháznak! A lelkész jó érzékkel megosztotta hatalmát a világi emberrel, kezet fogott vele a hierarchia romjain, hogy a féltékenyen őrzött hitet vállvetve megvédjék. Az ekkép kitüntetett világi ember pedig buzgón karolta fel az ügyet, erélyesen visszautasította a megtámadást, mely a hit ellen intéztetett, az erőszakra nem ritkán erőszakkai felelt és ha a közbizalom tettleg ő benne központosult, ha az egyházi és világi férfiak vezéröknek egyaránt elismerték, történt legyen bár az hallgatag és minden szavazás nélkül, az egyház, az esperesség, a kerület egyik legfőbb elöljárója lett! A superintendens választása akkép történt, hogy minden egyház és minden nemes ember egy-egy szavazatot adott és pedig elébb négy kijelölendő lelkészre, aztán pedig a kijelöltek