Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IX. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség küzdelme 1711-1741.

136 Mikulilc József. Szavojai Jenő halála (1737 julius 7-én) nagy csapás volt a monarkhiára nézve. Midőn Oroszország megtámadta Törőkországot, a fennálló szerződésben kikötött segélyt követelte Ausztriától, melyet ez, 40000 létszámban, ki is állított; de míg az oroszok Ocsakov elfoglalása után győzedelmesen nyomultak elő, addig az osztrák hadsereg Seckendorf, Wallis, Neiperg, Pálffy és más vezérek alatt csapást csapás után szenvedett, Nissa elveszett, a török 1738-ban Mehádiát, Orsovát, Semendriát és Ujpalánkát, 1739-ben pedig Nándorfehérvárt is visszafoglalta, mire gróf Neiperg megkötötte 1739 szeptember 18-án a belgrádi békét, melyet III. Károly 1739 október 2-án erősített meg és mely által Szavojai Jenő minden szerzeménye veszendőbe ment. A vallás körül fennforgó sérelmek elintézésére kiküldött (pesti, majd pozsonyi) bizottság nagyvégre javaslatával elkészülvén III. Károly, 1723 junius 12-én kelt rendeletével egyelőre a „jelen állapot" fenntartását parancsolta. A kir. helytartótanács törekvéseire majd az 1731 március 21-én kelt császári elhatározás (resolutio Carolina) rátette a koronát! Ezen elhatározás szerint: 1. a magán istentisztelet az 1681 és 1687 évi törvények alapján kelt rendeletek értelmében bárhol 2. a nyilvános istentisztelet azonban csak articuláris helyeken van megengedve; 3. nem articuláris helyen az ev. családfő és háznépe szabadon imádkozhatik, de a szomszéd vagy idegen ezen magán istentisztelethez nem bocsátható, az ev. hitv. egyén is a róm. katli. lelkész híve, de magasabb papi illeték — stóla — fizetésére nem kötelezhető; 4. a földesúr valamely az egyházat (vallást) illető változtatást csak ő felségétől előzetesen kieszközölt engedélylyel hozhat be ; 5. a superintendentiák területét és számát ő felsége fogja külön folyamodványra meghatározni; egyéb iránt az ev. lelkész a polgári hatóságnak és a keresztelést illetőleg a róm. kath. espereseknek van alárendelve; házassági esetekben mindig a püspökök döntenek és pedig ev. felekre nézve a protestáns egyházjog értelmében, a püspöktől szabad az ügyet az érsekhez felebbezni; 6. az áttérés a polgári hatóságtól megfenyítendő, különösen ha ev. ember a róm. kath. hitre tért és aztán ismét evangélikus lett, minden efféle eset előzetesen ő felsége «lé terjesztendő; 7. vegyes házasság csakis róm.kath.plébánoselőtt köthető; 8. a róm. kath. ünnepek az evangélikusok által is megtartandók és az ev. iparosok a körmenetekben részt venni kötelesek; és