Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 123 volt és miután mint superintendens a német lelkésznek alárendelve nem lehetett, az élelmes rozsnyói németség ezen úgy segített, hogy szintén meghítta lelkészének, kikötötte azonban, hogy azért külön lelkészt meghívni ós tartani mindig joga lószen. (Szentkereszti 373 1.). iMindannak dacára a zavar Rozsnyón tovább tartott, a németség az elsőségről lemondani nem akart, úgy hogy végre 1709 junius 12-ón egy nagy nehezen sikerült egyessógben kellett kimondani, hogy a különféle nemzetiségek bármely lelkész szolgálatait igénybe vehetik (Sexti Schmal 11—14 1.). A felsőmagyarországi ág. hitv. ev. egyháznak 1708-ban már Szirmay Miklós személyében külön elnöke, felügyelője volt, kivel minden udvari rendelet közöltetett (Szentkereszti 374 1.) és ki hitfelekezetünk érdekeit a fejedelmi tanácsban is képviselte. 1) Saárossy János már az 1709-ik év elején elhalálozván az új választásra nézve minden intézkedés megtörtónt és az 1709 április 29-ón Jolsván a kishontiakkal közösen tartott esperessógi gyűlésen Sexti András jolsvai, Paulini György tiszolci, Pelsőczy Márton rozsnyói ós Antoni Sámuel csetneki lelkész jelöltetett ki, kik közül 1709 junius 2-án Rozsnyón kellett volna superintendenst választani (Szentkereszti 385 1.). Azonban időközben Zabeier Jakab elhúnyt, Gömör megyét pedig a császári katonaság árasztotta el, a szövetkezett rendek nem Gömörben, hanem Bártfán vagy Szebenben kívántak választani, mi ellen esperességünk 1709 május 30-án kelt feliratában hangosan tiltakozott ós pedig nemcsak azért, mert ez idótt a jövő menő cs. hadak és a pestis miatt egyik faluból a másikba utazni is veszélylyel járt, hanem és főkép azért is, mert esperességünk a jogot melynél fogva magának külön superintendenst választhatott, elvitázhatlannak tekintette (Sexti Schmal 1—4 1.). Miután ezen felirat mit sem használt, az esperesség a felsőmagyarországi ev. rendek (consistorii aug. ev. praesides et assessores) által 1709 szeptember 12-óre Szebenbe kiirt gyűlésre Fabriczi János lelkészt és Szentiványi Mátyást küldte, kiknek jelenlétében Antoni Sámuel csetneki lelkész nagy szótöbbséggel superintendensnek választatott, mire esperességünk is belenyugodott és a megválasztottat 1709 szeptember 24-én Köviben megerősítette és beiktatta (Sexti Schmal 8 — 10 I.). Majd 1709 október 24-én Jolsván a külföldi udvaroknál követségben járt báró Helmbach részére a gömöri esperesség még 300 ftot gyűjtött a maga körében, de aztán vége szakadt ') Kár, hogy az egyes superintendpnciák történetét nem ismerjük, kiilönben, úgy hiszem, ki lehetne mutatni, hogy az egyetemes felügyelői állás nem Mária Terézia, hanem II. Rákóczy Ferencz uralkodása alatt vette kezdetét.
