Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.

112 Alikulik József. csakhamar gyarapodott és lassan-lassan némi fegyelemhez is szokott. Később miután néhány Lengyelországban toborzott oláh és lengyel gyalog- és lovasszázad, valamint a Tiszán túli részekből jött lovasság is hozzá csatlakozott, mint folyamár növekedett úgy, hogy ifjú vezére a munkácsi szeren­csétlen nap 1) után vele a Tiszán is átmehetett. Ezáltal a hadviselés a Kálióban talált 4 ágyúval megindúlván és majd nem az egész országban tárt karokkal fogadtatván, oly szerencsés fejleménynek indúlt, hogy nemsokára Lőcse, Kés­márk, Szepesvára. több bánya város, Murány Tokaj ós majd­nem az egész ország Rákóczy kezébenvolt; egyik vezére Károlyi, a dolhai győző, még ez évben Bécs városáig hatolt! Az 1704 elején kiadott híres kiáltvány „recrudescunt diutina hungarae inclytae gentis Hungarae vulnera," min­den hazafiunál visszhangra talált, a nemzet II. Rákóczy Ferencz mellé állott ós Lipót császárnak az alkudozáshoz kellett nyúlnia, melyet nevében Széchenyi Pál kalocsai érsek Gyön­gyösön kezdett meg, de minden siker nélkül folytatott. A háború Dunán innen ós Dunán túl tovább folyt; Rákó­czyt erdélyi fejedelemnek választották, szerencsésen el­kerülte a neki Bécsből vetett tőröket, sikeresen kiegyen­lítette a szintén Bécsből támasztott viszályokat ós a nagy­szombati ütközetben szenvedett vereség dacára Magyarország ura maradt úgy, hogy Károlyi az 1705 év elején ismét a bécsi külvárosokig barangolt ós a bécsi udvar ismét az alkudozáshoz folyamodott. Ezen alkudozás is eredménytelen maradván, Rákóczy 75000 emberrel rendelkezett, midőn az 1705 évi hadviseléshez fogott, mely változó szerencsével folyt, miközben ez évi szeptember hó 1-én a szócsényi mezőn országgyűlést tartott, melyen minden megye, 4—5 kivételével, minden város, sőt az 1705 május 3-án elhúnyt Lipót helyébe lépett I. József császár is képviselve volt. Rákóczy Ferenczet itt a „szövetkezett rendek" fejedelem­nek választották, oldala mellé 24 tanácsost állítottak, a szövetkezósi oklevelet kiállították ) ós a vallásszabadságot is minden megyére nézve külön-külön visszaállítottak. A nemzet az egyszer megízlelt szabadságot meg is kedvelte, Rákóczy hatalmasabb volt mint valaha, Bécsből folyton folyt az alkudozás 3) ós a császár szorultságában a rendek szövetkezését is ünnepélyesen elismerte: de jóllehet Anglia *) A munkácsi ülközetben a meglepett II. Rákóczy Ferenczet majdnem elfogták és csekély hadát szétverték. 2) Ez oklevelet aztán minden megyében egy e célra nyitott jegyző­könyvbe iktatták, minden nemes ember aláírta és pecséttel erősítették meg. s) A bécsi udvar még Rákóczy Ferenc Bécsben tisztességes fogságban tartott nejét és nővérét is a felkelők táborába küldte, hogy a nők az ifjú fejedelmet engedékenységre hajlítsák. De hiába volt minden édesgetés, Rákóczy a nemzet jólétét a saját maga javáért fel nem áldozta.

Next

/
Thumbnails
Contents