Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
VII. Fejezet
— 89 „Nyomorúság és siralom völgyének nevezték őseink a földet, mert az volt, az ma is, de a siralom völgyében is találtak három virágot : hit, remény és szeretet a neve. Keressük ezeket ma is, çs megtalálhatjuk, ámbár csak elrejtve virulnak. Az evangéliomban van vigasztalás, olyan, melynél különbet nem találunk soha. Majdnem kétezredéven át ez volt az emberek legjobbjainak vigasztalása, ez volt számukra az üdvösség forrása, egyházunk tana és az életnek tanúsága szerint ma is az, csak feléje kell fordulnunk. Bármennyire haladt az emberiség, a „hegyibeszéd" igazságainál, a még az ellenséggel szemben is gyakorlandó felebaráti szeretet parancsánál magasztosabb igazságoknak tudatára nem jutott az emberiség. — — — — — — Korunk egy másik jellemvonása : a gyakorlati irány. Az reális, szemmel látható, kézzel fogható eredményeket kiván. Ilyen eredményű munkásságra egy jól szervezett testület sokkal inkább képes, mintha ugyanazon erők, de kellő szervezet nélkül működnek. Olyan szervezetet kell tehát adnunk egyházunknak, hogy azon magasztos igazságokat, melyeket templomainkban a felebaráti szeretetről és annak gyakorlásáról hirdetünk, az egyház mint szervezett testület a társadalomban megvalósíthassa. A humanisztikus intézetek felállítására, a felebaráti szeretet munkáinak gyakorlására kell irányítanunk egyházunk törekvését. Azé az egyházé a jövő, amely az újkor ellentétes felfogásait az ember ösztönszerű vallásos érzésével összhangzásba tudja hozni, és emellett, mint szervezett testület az emberiség nyomorának enyhítésére, erejéhez mérve a legtöbbet lesz képes tenni." A zsinat elnökeivé : Karsay Sándor és Péchy Tamás, alelnökökké : Zelenka Pál és Fabiny Teofil, jegyzőkké : Gyurátz Ferenc, Farbaky József, Händel Vilmos, dr. Qyőry Elek, dr. Markó Sándor és Michaelis Vilmos, a zsinat gazdájává: Perlaky Elek lettek megválasztva. A zsinat a magyarhoni e. e. e. g yámintéze tre is kiterjesztette figyelmét. Külön törvényt ^ is alkotott r óla, mely Így szól : „Törvény az egyetemes evang. egyházi gyámintézetről. 1. §. A magyarhoni e. e. e. gyámintézet, mint az egyház intézménye, továbbra is fenntartatik. 2. §. Jövedelmi forrásai : az alapítványok kamatain kívül egyesek és testületek kegyes adományai, az összes anya- és leányegyházak templomaiban e célra kitett perselyek, valamint az évenként tartandó templomi offertoriumok és ugyancsak évenként egyszer eszközlendő gyűjtések jövedelmezése, mint szintén a női és ifjúsági gyámintézetek alapszabályszerű évi adományai. 3. §. Feladata : Mindazon egyházi céloknak segélynyújtás általi előmozdítása, melyek az egyházi közalapból kielégítően nem támogathatók. 4. §. A gyámintézet összes ügyeit a gyámintézeti közgyűlés s annak képviseletében a központi bizottság az alapszabályok értelmében intézi. 5. §. Az e. e. e. gyámintézet szervezetét az egyetemes gyűlés által jóváhagyandó szabályrendelet állapítja meg." E törvény alapján a gyámintézet a következő szabályrendeletet léptette életbe: \
