Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

VI. Fejezet

— 68 — 1881-ig terjedő időtartamra, évről-évre összes egyházaikban gyűjtést rendeznek, s azt tőkésítik, s e célból a német G. A. egyletet is közremunkálásra felkérik. Jelzi továbbá, hogy Zimmermann darmstadi prelátus számítását véve alapul, ha minden nőegylet évente csak 5 forintot, a fiókegylet 10 forintot, a főegylet 50 forintot, a központ 500 forintot ád is e célra és azt tőkésíti, a G. A. egylet utján 1881-ig begyül a tőkésített kamatokkal együtt 103.000 forint, mely összeg a türelmi parancs által felszabadított tartományokban lakó protestáns gyülekezetek felsegélyezésére lesz fordítható". Ezeknek előrebocsátása után indítványozza : „Mondja ki a gyámintézet, hogy magyarhoni egyházegyetemünk az 1791 -ik évben hozott 26-ik törvénycikknek, illetőleg azon nagyjelentőségű ténynek emlékére, mellyel törvényhozásunk és koronás fejedelmünk prot. egyházunknak a vallásszabadság és egyházi autonómia tárgyában újabban és törvényesen igazságot szolgáltatott, és ezáltal a békés fejlődhetésre egyházi új korszakot nyitott, 1877.—1891. év közt terjedő időben gyámintézeti úton és módon minden egyházban évről-évre gyűjtést rendez* adományokat szerez, s azokat tőkésíti, s az eképen létrejött összeget központi tőkének nyilvánítja, s kamatait 1891-ben egyházi közcélokra folyósítja". A paksi gyámintézeti közgyűlés ezen nagyhorderejű indítványt tudomásúl vette, egyúttal annak kivitelére vonatkozó javaslattétellel indítványozót és Zelenka Pált bizta meg azzal az utasítással, hogy javaslatukat kellő időben az egyházkerületi és esperességi gyámintézetekhez leendő leszállítás végett az Elnökségnek adják be. A megbízottak megbízatásukban eljárván, a következő esztendőn Dobsinán a következő határozati javaslatot terjesztették be : „Tekintettel arra, hogy az 1790/91. évi országgyűlés biztosította volt a 26-ik törvénycikkben azon törvényes alapot, melyen két századig üldözött egyházunk elismert, jogainak háboríthatlan birtokába jutván, éledő erővel foghatott egyházias jövője felvirágzásáért, a valláserkölcsi élet emelése, a lelkiszabadság és felvilágosodás tovább fejlesztése körül számára a gondviselés által kitűzött nagy feladatért lelkes munkássághoz ; tekintettel arra, hogy ezen polgárilag és törvényes alap biztosításánál halhatatlan érdemei vannak boldog emlékezetű II. Leopold magyar királynak, mint akinek emelkedett szabad szelleme lefegyverezve minden ellenséges törekvéseket, hü szövetséges gyanánt diadalra segíté igazságos ügyünket; tekintettel arra, hogy a 13 év múlva elkövetkezett százados évfordulón, a hazai prot. egyház kegyeletes» megemlékezése marandandóbb és méltóbb módon nem nyilvánulhat, mintha a szabadszellemű király nevéhez kötött egy egyetemes alapítvány is fogja ezen történetileg nevezetes tényt megörökítve hirdetni, — gyámintézeti célú jövedelmével pedig szűkölködő egyházaink s tápintézeteink anyagi Ínségét évről-évre enyhíteni ; — indítványozzuk : Mondja ki az egyetemes gyámintézet határozatilag, hogy azon, magyarhoni prot. egyházunkra nézve örökké nevezetes 1790—91-diki országgyűlési törvény szentesítésének (1791 márc. 12.) emlékére az evangyéliomszerű jótékonyságnak egy új oltárt emel, annak alapját már most leteszi, Leopol(