Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

V. Fejezet

— 52 — gyámintézetet. Egyúttal a felől is nyújt tájékozódást, hogy az Atzendorferalapitvány kamataiból esedékessé vált második 200 koronát az erdélyi evang. szász egyházkerülethez tartozó „Erzsébetvárosának itélte oda a Nagyküküllő mellett 1910-ig bezárólag. Minderről úgy a magyarhoni e. e. e. gyámíntézetet, mint az erdélyi szász konzisztóriumot értesítette. — Csudálatos, hogy e több tekintetben szabálytalan eljárás annak idején senkinek sem tünt fel. Maga a közgyűlés is az értesítést „köszönettel" vette tudomásul, pedig tehetett volna ellene érdemben kifogást. Először is azt, hogy min alapszik a kétféle eljárás, melyben a bécsi főegyháztanács úgy az erdélyi konzisztóriumot, mint a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet részesíti? Másodszor: Képviselheti-e az erdélyi szász konzisztórium bármiféle ügyben akár a magyarországi ágost. hitvevang. egyházat, akár a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet? Gyámintézeti ügyekben a segélyre ajánlási jog a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet illeti egyedül és kizárólagosan. Egyebekben a magyarországi ágost. hitv. evang. egyház képviseltetési joga egyedül az egyetemes gyűlést illeti meg. Az erdélyi szász konzisztóriumnak nincs több joga, mint nálunk az egyes egyházkerületeknek, — annál is kevésbbé, mert sem az 1848-ban létrejött unióhoz Erdély és Magyarország között egyházilag nem csatlakozott, — sem pedig az 1891—93-ban megtartott alkotmányozó egyházi zsinatunkon magát nem képviseltette. Nemcsak akkor kell adnunk a nagy magyart, mikor beneficiumok élvezéséről van a szó, úgy a német egyetemeken, mint idehaza, hanem akkor is, mikor jogmegosztásról van a szó. — Igaz ugyan, hogy nem könnyű dolog mindazokról a kiváltságos jogokról lemondani, melyekkel Erdélyben nemcsak a szászok, de a többi hitfelekezetek is rendelkeznek. Teszem ott van a római katholikus státusgyülés, az erdélyi róm. katholikusoknál, mint kormányzó testület. Az erdélyi ref. egyházkerületnek is voltak a többi egyházkerülettől elütő különleges jogai. De az egység és egyesülés kedvéért az erdélyiek erről részben az 1881-ben összeült debreczeni zsinaton lemondottak. Sokan sokszor felhozták már az erdélyi szászokkal szemben : Honnan van az, hogy 1869-ben, mikor az első államsegélyt az evang. egyházkerületek megkapták, míg nálunk a négy egyházkerület összesen csak 20.000 forintot kapott, addig az erdélyi zöld szászok egymaguk 30.000 forintnyi államsegélyben részesültek? Ennek egyszerű oka, hogy a szászok 1859-ben a pátenst elfogadták, most is azon az alapon állanak és már akkor húztak az állam kincstárából ugyanakkora összeget. Az is sokaknak feltűnik, hogy bár egyházilag velünk 1848-ban, sem azóta nem egyesültek, mégis az 1885. évi VII. t.-c. határozmányaiban ők is részesülnek. Igen természetes, mert a magyar törvényhozás külön Erdélyt és külön Magyarországot 1848 óta többé nem ismer. A magyarhoni e. e. e. gyámintézet évről évre máshelyen, Jji88_október 13-án Baranyavármegyében, a messze kéklő Mecsekhegy aljän^^c£e//_adott találkozót tagjainak. Ott voltak a gyámintézet képviseletében báró Prónay Dezső, Zelenka Pál, Sárkány Sámuel, Baltik Frigyes, Gyurátz Ferenc és