Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

ELŐSZÓ. A magyarhoni egyetemes evangyélmi egyházi gyámintézetnek 1907. évi szeptember hó 28 és 29-én Győrött tartott közgyűlésében azzal bízattam meg, hogy a gyámintézet második huszonötévének történetét irjam meg. Mikor e megbízást elfogadtam, jóformán eszembe se jutott, hogy tulajdonképen mily nehéz munkára is vállalkoztam. Legjobb esetben csak e két körülmény bátoríthat: Isten megsegítő kegyelme, mely a gyengékben is erős, és hogy a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek második huszonöt-évét mint egyik igénytelen munkása vele együtt éltem át. Ezzel a bátorító gondolattal fogok a nehéz munkához és Isten szent nevében a mai nappal hosszabb tervezgetés után megteszem az első tollvonást, tudván „Ha ő segít mi sem nehéz, Ha ő elhágy, minden elvész". Kelt Lovászpatonán, 1909. évi december hó 7-én. Bognár Endre m. k.