Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

XXIII. Fejezet

— 212 — séggel dolgozzék. — így amire ez alkalommal szorítkoznunk kell, illetve a gyámintézet 50 évi munkásságából a fentebbieken felül kiemelhetünk, az a mozzanat, hogy 50 év alatt a magyarhoni e. e. e. gyámintézet kisebb-nagyobb segélyben, többszörösen 35 idegen egyházat részesített, hazai evang. egyházaink közül a bányai egyházkerületben 131 anya-, illetve leányegyházközséget, Dunáninnen 85-öt, Dunántúl 145-öt, a tiszai egyházkerületben 179-et. A segélyben részesült személyek száma 70. Legtöbb segélyt kapott a bányai egyházkerületben: Apatelek (8206 kor. 74 fillért), Gádoros (6237 kor. 53 fillért); Dunáninnen: Székesfehérvár (10703 kor. 12 fillért) és Pozsony (Főrév, Ligetfalu, pozsonyi árvaház számára 23215 kor. 16 fillért); Dunántúl: Nagykanizsa (9001 kor. 98 fillért), Zalaegerszeg (6052 kor. 74 fillért); a tiszai egyházkerületben: Sátoraljaújhely (12243 kor. 10 fillért), Igló (Illésfalva, Hollópatak és Szepessümeg számára 22534 kor. 78 fillért). Viszont e segélyekkel szemben legtöbbet gyűjtött a bányai egyházkerületben a budapesti magyar egyház (36297 kor. 33 fillért) és Beszterczebánya (7050 kor. 08 fillért); Dunáninnen: Pozsony (26973 kor. 66 fillért), Révkomárom (3925 kor. 07 fillért); Dunántúl: Sopron (39662 kor. 58 fillért), Győr (20993 kor. 18 fillért); a tiszai egyházkerületben: Igló (13660 kor.), Eperjes (8522 kor. 79 fillért). Utolsó szavam e munka megírásában, és ez a gyámintézet összes tényezőinek szánva van: A második félszázad küszöbén fogjunk újból a napi munkához, a kitűzött fontos cél tudásával, annak meleg felkarolásával, hatványozott munkakedvvel az apáknak Istenbe vetett, hegyeket megmozgató ősi erős hitével, a teljesülésnek általuk biztosra vett reményével. Akkor tudom, hogy az Isten-áldotta siker nem marad el. De sőt a második félszázad dicsősége nagyobb leszen az elsőénél!!!