Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
XXI. Fejezet
— 184 — magunk kötelességét teljesítenünk, mint akik ma még hivatottabbak is vagyunk e feladatra. Vannak, kik az egyház és az állam szerepét a nő és a férfi, az anya és az apa szerepéhez hasonlítják. Minden hasonlat sántít, de azt talán elfogadhatjuk, hogy amíg a gyermek életét az anya, a felnőtt ifjúét az atya vezeti helyesen, a jótékonyságnak meghonosítására és nieggyökeresítésére is az egyház hivatottabb. S az egyház kebelében ismét a nők. A gyámintézet ott virágzik valóban, ahol a nőegyletek buzgólkodnak, mert a gyengéd, zajtalan, de kitartó munka a nő igazi birodalma. Gyámintézetünk jótékonyságával saját felekezetünk korlátain belül marad. Ebből azonban ne kovácsolja senki a szűkkeblűség vádját ellenünk. A gyámintézet senkit sem akadályoz meg abban, hogy bármilyen más jótékonyságot gyakoroljon. S amidőn saját tűzhelyünkön akarja a jótékonyság melegét szétárasztani, csak bölcs mérsékletet tanúsít. Gyámintézetünk első sorban az összetartozandóság érzetét kivánja ápolni, mert ez a kötelességérzet legtermészetesebb forrása. Akit azok szenvedése nem érint, kiket a legszentebb emlékek közelebb fűznek hozzá, azt a távolabb állok nélkülözése még kevésbbé fogja közömbösségéből kizavarni. Bizonyságul idézem azt a tényt, hogy a tegnap esti ismerkedőn egyetlen szóra 200 koronát adakoztak a győri gőzmalom támaszukat, életfentartójukat vesztett munkás családai számára. Midőn mi a mi egyházunkért buzgólkodunk, az egyetemes magyar kulturának szolgálunk. Tanintézeteink a magyar művelődés fejlődésében a legfényesebb helyeket foglalják el. Középiskoláinkat ma is a legnagyobb előszeretettel látogatják más felekezetek hívei és az ezen intézetekbe járó ifjaknak túlnyomó része nem a mi egyházunkhoz tartozik. Más szóval : azon középiskolák, melyeket a mi áldozatkészségünk tart fenn, több ifjat nevelnek egyéb felekezeteknek, mint a magunkénak. A népoktatás terén a mi felekezetünk mutatja a legnagyobb buzgóságot. Az iskolába járó tankötelesek aránya nálunk a legkedvezőbb. Minden kultura alapja, az irni-olvasni tudás, a mi felekezetünknél szerepel a legnagyobb százalékkal. És ha a nem tiszta magyar keresztény felekezeteknél azt keressük, hogy a nem magyar anyanyelvűek mily arányban sajátítják el nemzetünk nyelvét, ismét a mi felekezetünket találjuk legelői. Emeljük fel fejünket minden hiú büszkeség nélkül, de a hűséggel és becsülettel teljesített egyházi és polgári kötelesség önérzetével. Magyar nemzetünk és magyar fajunk története a legbensőbb és válhatlan összeköttetésben áll a protestáns egyházak történetével, a verőfényes és gyászbaborult napokban egyaránt. Ha kitörölnők történelmünkből mindazt, ami a prostántizmusunk történetével összefügg, meglehet, hogy #több szomorú, mint boldog emléket veszítenénk el, de ezzel a legdicsőbb lapokat fosztanók meg legszebb ékességüktől. A magyar nemzet szabadságszeretetének ezredéves fáján a leggazdagabb és legerősebb ágak között ott díszlenek egyházunk hajtásai. A magyar nemzet hagyományos türelme a másképen gondolkodók iránt, ami tulajdonképen nem más, mint szabadságszeretetének ikertestvére, szabadságszeretetének a mások szabadságának tiszteletére való kiváltása, ugyancsak a protestántizmusból nyert új és hatalmas táplálékot. Azok, kiknek a mártírok
