Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

XXI. Fejezet

XXI. FEJEZET. (Röpirat. — Báró Radvánszky Béla emlékezete. — Dr. Láng Lajosnak, a magyarhoni e. e. e. gyámintézet új elnökének beiktatása, székfoglaló beszéde.) A második huszonöt évben a gyámintézetnek arra is volt gondja, hogy magát hazai evangélikus népünkkel minél inkább megismertesse és megkedveltesse. E végből időnként úgy a magyar, mint a német és tótajku nép számára jelentést, majd meg Flugblattot és Röpiratot adott ki. Utóbbit a magyarhoni e. e. e. gyámintézet anyagi támogatásával 1907 és 1908-ban a pozsonyvidéki esperesség nagytudományú esperese, Hollerung Károly modori lelkész szerkesztette és adta ki, a szöveget képekkel illusztrálván. Az elsőizben kiadott Flugblatt szerkesztője Lőw Fülöp volt, a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerületi gyámintézet nagyrabecsült, szeretett egyházi elnöke. A magyar Jelentést a „Gyámintézet" szerkesztője tette közzé. 1906 május 2-án gyámintézetünket nagy csapás érte. Világi dignitáriusa, Radvánszky Béla báró, koronaőr ezen a napon hunyta le szemeit örök álomra. Elhunytáról a gyászoló főúri család a következő gyászjelentést adta ki : „Özv. radványi és sajókazai báró Radvánszky Béláné szül. borosjenői Tisza Paulina, úgy a saját, mint gyermekei : Kálmán, Béla és Dóra ; édesanyja : özv. borosjenői Tisza Kálmánné szül. Degenfeld-Schoniberg Ilona grófnő; sógora: báró Radvánszky Géza, neje : született Waldeck Kornélia grófnő, leányuk : Ella, férjezett gróf Batthyány Istvánné és családja ; sógornője : özv. báró Radvánszky Jánosné sziil. Radvánszky Sarolta és gyermekei : Albert, Antal és Karola ; testvérei : gróf Tisza István és családja, gróf Tisza Kálmán és családja, gróf Tisza Lajos, valamint az összes rokonság nevében mélyen elszomorodott szivvel jelenti, hogy szeretett férje, illetve atyjuk, neje, testvérük, nagybátyjuk, sógoruk és rokonuk, radványi és sajókazai báró Radvánszky Béla valóságos belső titkos tanácsos, a magyar szent korona őre, a magyar főrendiház örökös tagja, a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagja, a heraldikai és genealógiai társulat elnöke, a magyarhoni e. e. e. gyámintézet elnöke stb. stb. Budapesten, életének 58-ik, boldog házasságának 22-ik évében, rövid szenvedés után 1906 május 2-án elhunyt. A megboldogult hült tetemei az ágost. hitv. evang. egyház szertartása szerint fognak a magyar tudományos akadémia épületének oszlopcsarnokában folyó hó 4-én délután 5 órakor tartandó gyászistenitisztelet után folyó hó 5-én délután 1 órakor a sajókazai családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Budapesten, 1906 május hó 3-án. Áldás emlékére!"