Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

XVII. Fejezet

— 155 — magyar haza földén átélt, hiven tükröződik vissza Kőszegnek és vidékének a történetében is. I. A szomszédos Lékán van a Nádasdyak ősi sírboltja. Itt pihenik álmukat: 1. Tamás (f 1562), a nádor, Sárvár és Csepreg ura, akinek uradalmaiban alakult meg a dunántúli egyházkerület. 2. Ferenc (f 1604), a törökverő hős s a csepregi kollégium hitbuzgó elnöke. (A nádornak 20 évi meddő házasság után Kanizsay Orsolyától született egyetlen fia, ki a hírhedt Báthory Erzsébetet birta nőül.) 3. Pál (f 1637), ki oly buzgó, vallásos főúr volt, hogy maga irt külön imádságos könyvet a fiai számára ; az ő korába esik Csepreg pusztulása (1621). 4. Ferenc (+ 1670), aki Eszterházy Miklós leányának, Júliának kezéért elhagyta apái vallását s utóbb mint a Wesselényi-féle összeesküvés részese, vérpadon halt meg. Ez utóbbi a hitehagyottak vakbuzgalmával dúlta fel Dunántúl virágzó egyházait. Ő volt e vidéken az utolsó evangélikus mágnás. Az ő áttérése után (1643) egyházunk védelme a buzgó középnemességre és a városi polgárságra várakozott. Kőszegen 1530 körül tünedeztek fel a reformáció első nyomai. A plébános 1554-ben kénytelen volt elhagyni a várost, mert elfogyott a nyája. Az evangélikusok a régi német templom mellé egy új magyar templomot is építettek (1615), melyet később a plébánia számára foglaltak el. Tanítói közt oly kiváló erők szerepelnek, mint Sármelléki Nagy Benedek, akinek Pázmánynyal volt heves hitvitája. A szellemi élet a Nádasdyak korában magas színvonalon áll. Csepregnek a történetíró Gubelmann, a túlbuzgó Réczés, utóbb a tudós Zvonarich Imre és Lethenyei a büszkeségei. Németujvárott Beythe István, Körmenden Dragonus Gáspár írja irodalmi müveit, Sárvárott Magyary István az esperes, ki mint udvari lelkész is nagy bátorsággal vonta kérdőre úrnőjét, a kegyetlen Báthory Erzsébetet. Rohonczon Szenczi Molnár Albert tanított. E vidéken működtek legsűrűbben az első könyvnyomdák. II. Az elnyomatás korában Kőszeg veszi át Csepreg szerepét. 1649-ben lesz királyi várossá. Jegyzőkönyveit magyar nyelven vezeti. Könyvnyomdász telepszik a városba. Kiváló lelkészei vannak, mint Gody Imre esperes, ki előbb szanyi plébános és győri kanonok volt, továbbá Fisztrovich György és Szenczy Fekete István, mindkettő püspök. 1671-ben Pálfy nyitrai és Széchenyi győri püspök foglalja el a német templomot megható jelenetek között. 1673-ban a protestánsoktól épített magyar templom is áldozatul esik. Kollonich a szenvedélyeinek áldozatul esett, hitehagyott és háborgó lelkű Szenczi Feketét erőszakolja be előbbeni nyája közé városbírónak. Ez a nagy számítással rendezett botrány azonban hatást tévesztett. Ezzel egyidőben hozta zavarba a kőszegieket Széchy Mária is, aki Bécsből ide jött meghalni, őseinek egykori örökébe. Tovább mint 100 évig nem volt ezután a kőszegi evangélikusoknak nyilvános vallásgyakorlatuk. A szomszéd Nemes-Csoón, mint artikuláris helyen építettek templomot és tartottak papot. Ez utóbbi helynek is igen fontos szerepe volt a XVIII. században. Itt szolgáltak és ide menekültek a kerület legjelesebb lelkészei : Aách Mihály, Sartorius, Szabó János, Fábry Gergely, stb. E hit-