Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
XIV. Fejezet
gélikusok életmódjukkal is tanúságot fognak tenni az evang. hit igazságairól". Ujabban ismét két templom épült a szentföldön, felszentelésük 1910 április 9-én és 10-én ment végbe, nagy egyházi ünnepségek közt, melyen a német császárt a trónörökös Eitel Frigyes képviselte. Az egyik a Sión hegyén, a másik az Olajfák hegyén épült. Mindkettőt a német császár építtette. Az alapkövet még 1898-ban letették hozzá, mikor a császár a szentföldön járt. A német lapok igen nagyszerűnek festik e két templomot és annak vidékét. Utóbbiról azt írják, hogy a templom tornyáról nézve gyönyörű szép tájkép tárul a néző szemei elé. Legközelebb van hozzá Jeruzsálem, a mögött a kies Sáron völgye, bámulatos szép rózsáival, messzebb a Közép-tenger kék habjaival, keletre Juda hegye, lejebb a Holt-tenger, a Jordán-völgye és a Moabitahegyek. ! 878-ban Ausztria és Magyarország Boszniát és Herczegovinát okkupálta, 1909-ben pedig annektálta. Az okkupáció előtt Boszniában majd alig laktak evangélikusok. Ha laktak is, életjelt magukról nem mertek adni, hitüket nyilvánosan nem vallhatták, Istent saját egyházuk szertartásai szerint nem imádhatták. Az első „esdő szó"-t Boszniából 1898-ban vette a gyámintézet. Már ekkor az evangélikusok száma 4000-en felül volt s három egyházközséget képeztek : Franz Joseffelden, Banjalukán és Szarajevóban. Templomépítésre kértek segélyt s bizalmukat bennünk helyezték, annyival inkább, mert a szarajevói egyház minden tagja Magyarországból származott. Ujabb időben szokásba jött, hogy a magyarhoni e. e. e. gyámintézet majdnem minden évben kiküld valakit Németországba, hogy a német Gusztáv Adolf-egylet főgyülésein magát képviseltesse. 1898-ban Raab Károlyt érte ez a szerencse. Raab nevezett esztendőben részt vévén a Gusztáv Adolf-egylet glauchani gyűlésén, tapasztalatairól jelentést adott be, melyből közöljük a következőket : Julius 3-án érkezett Lipcsébe, s ott felkereste dr. Pank szuperintendenst. „Egy óránál — úgymond — tovább időztem nála Minden szavából meggyőződtem, hogy dr. Pank az ellenünk indított hajszában szilárdan mellettünk van. Tetszésemre hagyta, hogy mikor akarok felszólalni. Azután elmentem dr. Frickéhez, s kértem jóakaratát szegény egyházaink számára jövőben is. Meglátogattam dr. Härtung és dr. Hölscher lelkészeket is, kik a Centraivorstand (központi elnökség) tagjai voltak. Mindkettő meleg érdeklődéssel tudakozódott egyházi viszonyaink felől. Julius 4-én Pankkal utaztam Glauchauba. Még az nap este volt az első társastalálkozás a „Theaterlocal"-ban, hol a kölcsönös üdvözlések után (közben ének és zene) már úgy 11 óra felé Herfurth beszélt. Hangsúlyozta ugyan a németséget, melynek az erdélyi szászok keleten védbástyáját képezik, de beszédében higgadt és tárgyilagos volt, politikai szempontokat nem érintett. Julius 5-én volt a tulajdonképeni hivatalos ülés, melyen idegenek nem szólaltak fel. Az elnöklő Pank engemet is üdvözölt, mint a magyarhoni e. e. e. gyámintézet képviselőjét, felolvasta a diósgyőri és a burgerhofi egyházak táviratait. A tárgyalásból megemlítendőnek tartom, hogy egy magyarországi theologus számára ismét 600 márka segélyt szavaztak meg „ösztöndíj"
