Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
II. A gyülekezet keletkezése.
10 hitük miatt, akkor a győri várőrség már nemcsak szabadon gyakorolhatta vallását, hanem saját lelkészt is tartott. A várőrség német volt, a szellemi összeköttetés tehát a németországi reformáció eseményeivel könnyen megmagyarázható. Viszont ennek a nyelvi önállóságnak volt a következménye az is, hogy a győri első evangelikus lelkész németül hirdette Luther tanait. 1566-ból vannak adataink arra nézve, hogy lelkész működött a várban, a templomuk pedig a jelenlegi belvárosi apácazárda volt. Karsay püspök szerint 1 Rueber volt a lelkész neve, ellenben Cserhalmi 2 szerint Joachimnak hitták. Ma már meg van állapítva, hogy a lelkész tényleg Joachim volt, a ki Magdeburgból származott s igen buzgó párthíve volt Flacius Mátyásnak, sőt a flacianismus érdekében irodalmilag is munkálkodott. Ez a Joachim a Győr városról 1567-ben felvett telekkönyvben a lovasok prédikátorának van nevezve, mert a várbeli lovaskatonaság lelkésze volt. Joachim legnevezetesebb munkája: „Confessio oder Bekantnis des Glaubens und Lehre Joachimi Magdeburg bestalter Prediger der Deutschen Reuter zu Raab in Ungarn". Regensburg. Druckt Heinrich Geisler, 1567. 3 Rueber ellenben várkapitány volt. Teljes neve pixendorfi és grafenwerthi Rueber János, alsóausztriai főnemes. 1564-től kezdve a győri német lovaskatonák kapitánya. Rendkívül buzgó, vallásos lelkű, áldozatkész katona volt s ő hozta Győrbe Joachimot. Rueber különben 1572-ben honfiűsíttatott és Sárosvármegye főispánja, meg a nagysárosi vár ura lett, tehát ugyanazon rangot és birtokot élvezte, mely később II. Rákóczy Ferencé volt. 4 Nem sokáig maradt azonban egy lelkész az eklézsiá1 Fehér Ipoly: »Győr megye és város egyetemes leírása". Budapest, Franklin-nyomda, 1874. (Az evang. egyház történetét írta e műben Karsay Sándor ev. püspök.) 2 „Emlékkönyv a győri ág. hitv. ev. gyülekezet temploma százéves fennállásának 1885. évi november hó 29-ikén tartott örömünnepére. Győr, 1885. Kiadja a győri ev. gyülekezet. 3 Villányi Szaniszló : „Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelekés lakossági viszonya a XVI. és XVII. században." Győr, 1882. — 66. lap. 4 Payr Sándor szóbeli közlései.