Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig.
87 telenséget és rendetlen dolgot magában nem foglal, hogy tudniillik ezután is, mint eddig, eő kegyelmek az concivilitásban nemcsak maradhassanak, hanem hogy jövendő időkben is házoknak s appertinentiáknak szabad vásárlásában, megtartásában és városi beneficiumok participatiojában eddig való mód szerint persistálhassanak, determináltatott: Hogy annyiban az mennyiben ezen nemes tanácsnak tehetségében ezen dolgok állhatnak és tőle kitelhető ugyanis azon szabadságban, melyben ez ideig is eő kegyelmek voltanak s éltenek, manuteneálni, conserválni és megtartani kész s kivánja is, akarván inkább azt, hogy a szép harmónia és edgyesség által mind az kivánt belső csendesség közöttünk tovább is observáltassék, mind pedig az közönséges és történhető terheknek edgyes erővel való viselésére alkalmatosabbak lehessünk s ez által városunknak is nevelkedését s szaporodását tapasztalhassuk. Ilyes determinatioja azért ezen nemes tanácsnak in conformitate determinationis anni 1715. die 12. Februarii 1 emanatae említett instans Uraiméknak dorsative hisce kiadattatik. Győrött, die 25. Febr. 1743." De röviddel később már egész más hangon beszéltek a protestánsokkal. 1747-ben már újra a miatt zaklatták az evangélikusokat, hogy volt-e nekik elemi és felsőbb iskolájuk s ha igen, miként szerezték azokat? Továbbá újra meg újra felvetették azt a kérdést, hogy a protestáns lelkészek a belvárosban jogosítva voltak-e egyházi funkciókat ellátni? A vonatkozó nyomozás, vagy mint akkor mondották, inquisitio, megejtésével Nozdroviczky Ferencet, Győrmegye főügyészét bízták meg nádori utasításra. De a kihallgatott tanúk, a kik sorában voltak Vizi Lőrinc győri városi tanácsos, Biró István táblai ülnök, Enessey Imre és Torkos István győrmegyei táblabírák, egyhangúlag azt vallották, hogy az iskolákat az evangélikusok saját erejükből alapították s régóta bírják háborítatlanul. A lelkészek is békében járhattak 1 Tudniillik 1715-ben is folyamodott az evang. egyház a városi tanácshoz jogai biztosítása végett s ekkor is a legkedvezőbb választ nyerte.
