Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig.
85 5. A superinten densi hivatal meghagyatik ugyan, de a világi hatóság őrködend a lelkészek hivatalos eljárása felett s a római katholikus esperesek itélendik meg azok szellemi képességét. 6. A hithagyók szigorúan büntetendők. 7. A vegyes házasok római katholikus lelkész által esketendők. 8. Köteleztetnek a protestánsok minden római katholikus ünnepet megülni s a kézművesek még a templomi meneten is megjelenni. 9. A protestáns tisztviselő köteleztetik az országos esküt hivatalvesztés büntetése alatt letenni. 1 A hány pont, annyi sérelem. Nem elég, hogy a királyi döntés az irányadó bécsi és linczi béke, illetve ezeknek a Corpus Jurisba iktatott szövege helyett az 1681. évi országgyűlésnek az uralkodó részéről csakis a kényszer hatalma alatt elfogadott s az előzményekhez képest határozott visszaesést feltüntető szövegét jelenti ki a protestáns vallási sérelmek elbírálásánál irányadónak, hanem kivált ennek a rendeletnek 3., 5., 7 — 9. pontjai, mind egy-egy ökölcsapást jelentenek a protestantismus arcába. Ez a rendelet valóban perfid. Mert akkor, mikor az országnak annyi törvénye biztosította már az evangélikusok és reformátusok vallásszabadságát; akkor, midőn a bécsi és linczi békekötésekben a nemzet a fegyver hatalmával kényszerítette uralkodóit arra, hogy a protestánsokat többet ne háborgassák; akkor, midőn még a reakcionárius Lipót is kénytelen volt lerakni izzó szenvedélyének a szövetnekét az 1 öS 1 -íki országgyűlésen; akkor, midőn a szóban forgó rendelet kibocsátójának az uralma alatt is már törvényhozásilag védték meg a protestánsokat: akkor az ország protestánsainak nagy részét arra kényszeríteni, hogy katholikus lelkészekhez forduljanak egyházi ügyeikben, a superintendenseket a katholikus esperesek felügyelete alá helyezni, a vegyes házasokat a katholikus lelkész elé kényszeríteni, a protestánsokkal a kath. ünne1 Liszkay: id. m. 24. lap.
