Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

II. A gyülekezet keletkezése.

9 II. A gyülekezet keletkezése. Liszkay József, győri ev. református lelkész, azt állítja munkájában,

1 hogy Győrött már Luther fellépése előtt is voltak a hitújításnak buzgó követői s hogy a vár katonái közt a husszita elvek nagyban hódítottak. 1440-ben történt, hogy Erzsébet özvegy királyné fiának, Lászlónak a számára a koronát biztosítandó, saját katonái védelme alatt hosszabb ideig tartózkodott Győrött s a katonaság ekkor már úgyszólván kizárólag Hussz tanait követte. Nem igen lehet ellenőrizni, hogy ez az állítás megfelel-e a való tényeknek, annál kevésbbé, tnert hisz a katonaság Liszkay szerint is csak átmenetileg tartózkodott Győrött, így tehát hitvallása magára a város polgárságára tartósabb hatással alig volt. Ennek dacára azonban épen a katonai körök voltak azok, a melyek már a Luther-féle hitújítási tanokat ez ősi városban meghonosították, de természetesen nem átvonuló csapatok, hanem a győri vár állandó őrsége. Győr évszázadokon át rendkívül fontos védelmi pont volt. A Duna, Rába és Rábca hármas szögében épült vár a Dunántúl felső,északi részének valóságos kulcsa volt s a kinek egyszer Győr a birtokában volt, az feltartóztathatatlanul juthatott Bécsig. Jól tudták ezt a Habsburgházbeli királyaink is és azért Győr helyőrségének a kiválóságára mindig különös súlyt helyeztek. Csapatjaik javát, a katonaság elite-jét tették a győri várba, a kik aztán természetesen, épen mivel ily fontos védelmi pontra helyeztettek, felsőbbségi'ik részéről is előzékenyebb bánásmódban részesültek. Csakis így tudjuk megmagyarázni azt, hogy abban az időben, midőn a polgári elem vallásszabadsága úgyszólván teljesen ismeretlen fogalom volt, mikor (sőt később is) halálra üldöztettek az emberek a 1 nagygyőri evangéliomilag reformált egyház múltja és jelene, összefüggésben hazánk politikai s vallásos mozgalmaival." Győr, 1868. Kiadja Hennicke Rezső.