Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig.
69 irodalmilag is érdemeket szerzett ember volt, de természete kissé összeférhetetlen lehetett, mert 1737-ből azt jegyzi fel róla a gyülekezeti jegyzőkönyv, hogy mikor Weiszenau tábornokot temették, a gyászünnepség az evang. templomban folyt le, mely alkalomból a gyászoló család az oltárt, a keresztelő-medencét és a három első padot fekete posztóval vonatta be. Mikor aztán vége volt a gyászünnepnek, a nagymennyiségű fekete posztót Torkos elvitette, mintha az sajátja lett volna. Ezt bepanaszolták a konventnél, mire elhatároztatott, hogy jövőre megtiltják az ily eljárást és senki ily birtokbavételt a konvent tudta és beleegyezése nélkül ne merészeljen. Ezt a kis incidenst nem tekintve azonban, Torkos András működése az eklézsiára csak dicsőséget hozott. Érdekes részleteket mond el róla s irodalmi működéséről a többször hivatkozott tudós egyháztörténeti író, Payr Sándor. 1 Torkos András Győrött született, hol aztán Petróczi Ádám után evang. tanítóvá, majd Löveynek 1707-ben bekövetkezett halála után lelkészszé lett. Á pietista irányzatnak volt a híve, mely a vallásban az igazi hithűséget vallotta elvéül. Mint kitűnő egyházi szónok, csakhamar kiváló hírnévre tett szert, úgy hogy 1736-ban püspöknek is kandidálják, de ő Sartorius (Szabó) János nemescsói lelkészt ajánlotta maga helyett. Irodalmi működése igen dús. 1709-ben egy imakönyvet irt „Engesztelő Áldozat" címen, mely 620 oldalas munka emlékezetessé teszi egyházi buzgóságát. A „Zengedező Mennyei Kar"-ba ő irta ezen énekeket: „J<egyes Jézus halld meg!" és „Teljes minden éltemben". O irta a „Győri kateehismus, azaz D. Luther M. kis katechismusa, más szép kegyes kérdésekkel most újonnan magyarra fordíttatott a Győri Luth. Oskolában tanuló ifjúságnak kedvéért" című művet is, mely „Schwadli Mihály nemzetes uram költségével nyomatott Saxoniai Hal la városában Orbán István által 1709-ben". Továbbá tőle valók 1 »Magyar Pietisták a XVIII. században." Budapest, Hornyánszky. 1898.
