Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

V. Ujabb üldözések. A folytonos sérelmek kora.

51 nyugodni abba, hogy bár új templomot építhettek, a régit, melyet erőszakosan foglaltak el tőlük, világi célokra használták. Az utasítás tehát, melynek címe: „Intstructio pro Generosis Dominis Michaéle Bősze et Joanne Torkos, Ecclesiarum Helveticae et Augustanae Confessionis ad praesentem Regni Diaetam Posoniensem Ablegatis et Nunciis", meghagyja a lelkészeknek, hogy a protestáns rendekkel egyetértsenek, a régi birtokba való visszahelyezést és az évek óta elvont ingatlan hasznok megtérítését követeljék s általában mindent, a mi a gyülekezet érdekében vagyon, elkövessenek. A megbízó-levelet a két protestáns gyülekezet előkelői, névszerint Iványos Miklós, Komáromy István, Csapó János, Zámory István, Nemes György, Nagy Mihály, Tassner Bernát, Vazy Ferdinánd, Horváth György, Boros Márton és Karcsay Zsigmond irták alá. Foganatja azonban kevés lett a kiküldetésnek. Az 1687-iki országgyűlés az 1681-ikivel szemben határozott visszaesést mutat. Tény ugyan, hogy protestáns szempontból s általában az alkotmányos uralom érdekéből örömmel kell üdvözölni az ott hozott 6. törvénycikket, mely a Karaffa elnöklete alatt dühöngött eperjesi vértörvényszéket, ezt a hallatlan kegyetlenséggel működött alkotmányellenes vérbíróságot megszüntette, de sajnosan kell registrálni ez országgyűlés alkotásai közt a 20. törvénycikket, mely a jezsuita-szerzetet Magyarországba betelepítette, továbbá a 23. törvénycikket is, mely ellentétben a Magyarországon akkor már többé-kevésbbé érvényre emelt egyenjogúsággal, vagy legalább is a külsőségekben megnyilvánult felekezeti egyenlőséggel (hogy tehát a protestánsok szabadon gyakorolhatták vallásukat, templomokat stb. építhettek), Horvát-Szlavon-Dalmátországokban, tehát a kapcsolt részekben csakis a római katholikus vallású állampolgároknak adott szabad vallásgyakorlatot, sőt fekvpjószágok szerezhetésére vonatkozó jogképességet is. És ezt azzal okolja meg a hivatkozott törvénycikk, hogy az ország nyugalma a vallás egységétől függ! De még sokkal kedvezőtlenebb volt a vallásügyi