Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

V. Ujabb üldözések. A folytonos sérelmek kora.

35 de bizonyos is, hogy a hol a vallás szabad gyakorlatát üldözte, sőt nem egyszer vérbe fojtotta a hatalom, ott a népjogok sem részesültek védelemben, ott a politikai szabadság felett is meghúzták már a halál harangot. Az 1647-iki törvényhozás legtöbb garanciális intézkedése, a mely a vallásegyenlőség elvét óhajtotta örök időkre kodifikálni, a gyakorlatban irott malaszttá lett. Törvénybe iktatták, hogy az evangélikusok, a hol akarnak, új templomot, iskolát és paplakot építhetnek; törvénybe iktatták, hogy senki ne merészelje őket vallásgyakorlatukban háborgatni s hogy mindaz, a ki emez intézkedéseket nem respektálja, szigorúan büntettessék. Csakhogy a törvényt nem hajtották végre. Az crszág nagy részében hiányzott a kellő törvénytisztelet és a jóakarat azoknál, a kik a közhatalmat kezelték. Hiába alkotják ott a legideálisabb törvényeket, a hol azok alkalmazásának jogát megbízhatatlan tisztviselőkre ruházzák. Már pedig hogy Magyarország tisztviselőiben, a végrehajtó hatalom kezelőiben akkortájt vagy a kellő erélyesség, vagy a jóakarat hiányzott a protestánsok vallásszabadságának törvényes megvédésére, annak élénk bizonyítékai azok az országgyűlési sérelmi feliratok, melyeket a hazai protestánsok az 1647. utáni országgyűléséken a király elé terjesztettek, panaszaik orvoslását kérvén. Az 1655. év tavaszán Pozsonyban tartott országgyűlésen, tehát alig nyolc évvel a korszakosnak Ígérkező 1647-iki törvényhozás után, a sérelmi iratban előadják már a protestáns rendek, hogy a törvény értelmében visszaadott templomokat újra elfoglalják; ott, a hol új templom meg iskola számára kellene a hatóságnak helyet kijelölnie, ezt elmulasztják s ismételt sürgetésekre sem teszik meg; az evangélikusokétól eltérő szertartások gyakorlására a nép bírság terhe alatt kényszeríttetik; az egyházi jövedelmeket erőszakkal elveszik. A jobbágyok félnek a földesuraiktól, tehát nem mernek azok ellen panaszt emelni, oly megyékben pedig, hol a tisztviselők túlnyomó részt katholikusok s vallási panaszok érkeznek hozzájuk, ezeknek elintézését maguktól elhárítani óhajt-