Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
IV. Az 1647-iki események. Visszaköltözködés. Jobb idők virradása.
29 A belvárosban tehát ágostaiak és reformátusok ismét egyesültek és egy közös házat vettek, a melyben mind a két felekezet lelkészének volt lakása. Ezek itt felváltva házi istentiszteleteket is tartottak. Azonkívül pedig a törvényes engedély alapján felépítették az újvárosi templomot is azon a helyen, a hol jelenleg a Kossuth Lajosutcai József-templom áll. Ez a templom 1649-ben készült el és fenn is állott száz esztendőn át, 1749-ig, de közben megtiltották benne az istentiszteletek tartását. Erről azonban majd később lesz még szó. Hogy a linczi békekötés közvetlen hatása alatt ilyen nyugodalmas állapotok következtek be, abban nagy részük volt a buzgó protestáns országgyűlési követeknek is. A vallásbéke ügye már elő volt készítve. Evekkel a linczi békekötés előtt is tárgyaltak a szabad gyakorlat iránt s általában az 1637-ben trónralépett III. Ferdinánd nagyobb tiirelmességgel látszott viselkedni a protestantismussal szemben, mint elődje, II. Ferdinánd. Erre vall, hogy az 1638-ik évi 1. törvénycikkelybe iktatott koronázási hitlevelének 7. §-ában kimondatott, hogy: „Quod religionis negotium inter universos status et ordines regni, in suis ac fisci bonis, item in confiniis quoque regni Hungáriáé, militibus hungaris, propter regni tranquilliorem permansionem, juxta constitutiones Viennenses et articulos ante coronationem editos; maneat liberum illaesum et illibatum: ita videlicet; uí religionis exercitium, tam baronibus, magnatibus et nobilibus, quam liberis etiam civitatibus universisque statibus et ordinibus regni, in suis ac fisci bonis, item in confiniis regni Hungáriáé, nec non oppidis et villis, illud sponte et libere acceptare volentibus, ubique liberum relinquatur: nec quisquam cujuscunque status et conditionis existens, in liberó ejusdem usu ac exercitio religionis, a serenitate sua et aliis quibusvis dominis terrestribus, quovis modo, aut quovis sub praetextu turbetur aut impediaiur\ (Magyarul: „A vallás ügye az ország nyugalomban maradása érdekéből a bécsi végzések és a koronázás előtt kelt cikkelyek értelmében, az ország összes karai és rendei közt, úgy ezeknek és a
