Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

III. Az első üldözések. Kitelepítés Pataházára.

21 sommás visszahelyezést, restitutiót, kivánni. A törvénycikk tehát minden kétséget kizárólag ezen jogelvet az erőszakos foglalásoknak e helyütt orvosolni szándékolt eseteiben mellőzni akarta, hogy a jogos tulajdonosok igényei még biztosabban megőriztessenek. Ugyanerre vall az a körülmény is, hogy a visszaadást a megyei (fő- és) alispánok kötelességévé teszi, annak effektuálását a hivatalvesztéssel való fenyegetés által teszi még biztosabbá, sőt szükség esetén az ország nádorának a közbelépését is kilátásba helyezi. Ha most már megjegyezzük még azt, hogy az 1608: III. t.-c. a káptalanok részéről történt foglalás ellen is ezt a jogsegélyt nyújtja, a mint ezt a törvényszöveg bizonyítja, — továbbá, hogy történelmi adataink szerint a győri protestáns egyházi épületek épen püspöki parancsra foglaltattak el, a mely a katonai önkény nyomában kelt: akkor teljesen érthetetlen, hogy ezen korszakalkotó törvényes intézkedések után alig néhány évvel, tehát okvetlenül még azok közvetlen hatásának az idejében, a győri evangélikusok kénytelenek voltak Pataházára kivonulni s ott építeni templomot, ott áldozni vallási meggyőződésüknek. Érthetetlen ez annál inkább, mert az 1609: XXIX. törvénycikk az 1608: III. törvénycikk tárgyában újra és ismételten hangsúlyozza, hogy az mindennemű rendelkezésével hatályban marad azokra az erőszakos foglalásokra nézve, melyek 1592. óta történtek bárki részéről és bármi cím alatt, kivéve természetesen a jogszerű successiót (öröklés, osztály, csere, hozomány, végrendelet stb.), a mik az erőszak fogalmát úgyis kizárják. Az egyedüli magyarázat az lehet, hogy ha a történelmi tényeknek mindenben megfelel Villányi állítása s a győri protestánsok belvárosi templomukat tényleg erőszakkal foglalták el a katholikusoktól, akkor a most jelzett törvénycikkek végrehajtása alkalmával épen a katholikusok érdekében foganatosították a restituciót. Lehet, hogy talán ebben az időben csökkent már a városban a protestánsok száma. Hisz a nagyhatalmú antireformátor, Pázmány Péter, fellépése ebbe az időbe esik. Pázmány az 1608. évi pozsonyi országgyűlésen,