Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

XI. Az utolsó félszázad, azaz 1848-tól napjainkig

192 vetett szilárd hit erősebb, mint a felbérelt hivatalnoksereg. Meg is törött, vissza is vonult a zsarnokság. Alig tíz évi sikertelen próbálkozás után — hejh, szomorú háborús események voltak ennek az irányzatnak a mértföldmutatói — megint szabad szellő kezdett lengedezni e fölött az ezer év tenger küzdelmét oly példátlan kitartással megvívott nemzet fölött s az alkotmányos korszak újjáébredésével felvirult győri egyházunk sorsa is. De tartsuk meg az események rendjét. Az 1848-as év vészei közepette a gyülekezet mindinkább belátta, hogy csekély vagyonát legjobb, ha ingatlanba fekteti. A kamatláb leszállt s még így is kevés volt a biztos hely, a hova a tőke elhelyezhető volt. Ki is küldött tehát egy bizottságot Nagy István táblabíró elnöklete alatt azzal, hogy tegyen javaslatot ingatlanvételek tárgyában. Részben aztán követve ennek indítványát, különféle vételeket eszközölt, de az egész terv realizálását a háborús események késleltették. Mind ritkább lett a közgyűlés; az emberek elszéledtek s a ki otthon maradt is, nem ért rá a közügyekkel törődni. Kinekkinek meg volt a maga baja. De azért egy előző határozat értelmében még 1848. májusában újra megszámlálták a gyülekezet híveit. Az eredmény a következő volt: A győri anyagyülekezetben férfi 1429 >, „ „ nő 1438 Szabadhegyen összes lélek 273 Győr-Szigetben » 73 Révfalun és Pataházán összes lélek ... 119 Újfalun összes lélek 169 Bácsán és Bajcson dtto 42 Börcsön dtto 86 Összesen 3629 lélek. A császári hadsereg bevonulásával 200 katonát helyeznek el az egyházközségi épületekben 1848. évi december hó 8-ikán. Óriási teher ez, mert iskolát tartani nem tudnak, sőt a lelkészeknek és tanítóknak máshol kell lakásról gondoskodniok, a mi megint csak a gyüle-