Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
II. A gyülekezet keletkezése.
12 Kriegs-Gerichts- und Regiment Schuldheissen Amts Substitutiv, qua Actuarius". (Magyarra fordítva: „Kivonat a Győrött levő házak telekkönyvéből és leírásából az utcák beosztása után, mely Miksa római császári felség, osztrák főherceg úr parancsára 1567. június 9-ikén kezdetett meg. 30. szám. A Raitter prédikátor háza az úriutca felé 9 öl 1 láb széles, az udvar felé pedig 10 öl. — 36. szám. Deáky Kálmán prépost (?) és magyar prédikátoré az új bástya felé 7 1/ 2 öl széles, az alsó középsőutca felé 16 V. öl hosszú. — 45. szám. Landsknecht Ábrahám prédikátor háza és udvara 2 öl széles és 5 öl hosszú. — A prédikátor uraknak a falkerítése (verbrunes?) 3 öl széles és 7 öl 1 láb hosszú. Kiadatott Győrött, 1731. március 29-ikén. (P. H.) Nemes Arnberg Ferenc, tábornok-hadbíró és ezredbíró. Hogy a túloldali kivonatos másolat az eredeti telekkönyvvel egyező, bizonyítja aláírásom. Kelt Győrött, 1731. június 8-ikán. (P. H.) Nemes Dorsch Ferenc József, cs. kir. hadbírósági és ezredbírósági helyettes, mint levéltáros.") Ez a telekkönyv, a mely a szöveg szerint a katonai hatóság őrizetében levő eredetiről másoltatott és hitelesíttetett, bizonyítja, hogy a XVI. század derekán a gyülekezetnek már virágzó állapotban kellett lennie. Az iránt ugyanis, hogy a jelzett házak evangelikus parochiák voltak, a fentiek szerint semmiféle vita nem lehet, köztudomású lévén, hogy abban az időben a protestáns lelkészeket általában prédikátoroknak hívták. Viszont neveikből következtetni lehet arra, hogy két német és egy magyar lelkész látta el a hívek lelki szükségletét. Parochiáik egész csinos terjedelműek lehettek; legalább a házak kiterjedéséből megállapítható, hogy kényelmes lakások állottak a gyülekezet papjai rendelkezésére akkor, midőn I. Miksa alatt a telekkönyvi összeirás foganatosítva lett. Az evangelicismus első hírnökei különben, némely egyháztörténészünknek, így pl. Payr Sándor soproni evang. theologiai tanárnak, nyomozása szerint 1542-ben jutottak el Győrbe, mikor Joachim brandenburgi őrgróf
