Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

III. RÉSZ. Az egyes egyházközségek története - A. A 18-ik században keletkezett egyházközségek

- 96 — későbben Gróf Szécsen tulajdona lett. Az 1848. évi szabadságharcz ideje alatt Járek leégett és csak 1849. év végén gyülekeztek ismét vissza a hivek. Harangjaikat a Szerbek, kik a falut 1848-ban elpusztitották, elvitték, úgy hogy a hivek visszatérése után dobszóra gyűltek össze az Istentiszteletre. Később egy kis harangot vettek. De az elvitt harangok is vissakerültek. Most azonban teljesen rendezett egyházközség. Az 1823. évben épült templom, a falu feldulása után renováltatott; hossza 18 öl, szélessége 6 öl, 4 láb; a torony 21 öl, 4 láb, magas. A homlok feliratát jelenleg látható latin felirat: „Soli Deo Gloria" nem látni; de az oldalfeliratok megvannak; az egyik: rNem egyéb ez, mint Isten háza", a másik: „Itt a menynek kapuja." Áz oltár kőből való, azon Krisztus a keresztfán és fent két angyal Istent imádva. A toronyban van három harang. A legnagyab 445 fontos; felirata: „Comparavit Eccl. Aug. Conf. addictor Jarekensis propríis sumptibus anno 1807. per Joannem Fogaras fusa rem camparorum Carloviczii. A másik harang 140 fontos, II. József ajándéka ezen felirattal: Goss mich in Ofen 1788. Josef Brunner. A harmadik és legkisebbiket az egyház vette. Szent edényeket birja az egyház a következőket: Egy ezüstözött régi kelyhet, 1898. óta diszes ezüst erősen aranyozott kelyhet szintolyan patenával, keresztelő edényt, négy gyertyatartót és oltár szószékteritőt. A pecséten kehely van bevésve és e körűi a körirat: „sigillum ecclesiae Járek". Az 1859. év óta két iskolája van, 1873-óta három iskolája, és 1899-ben igen szép paplak lett épitve. Az egyház keletkezésekor két évig lelkész nélkül volt. 1 788-ban az első lelkészt választotta. 1. Gélt Jánost, a ki 7 évig hivataloskodot itt. Született 1756-ban Apateleken, Aradmegyében. Tanult Braunschweigban és Helmstädtben, hol későbben mint tanár 8 évig működött 1788. évi januá^ 31-én járeki lelkész lett. Meghalt 1796. évi április 6-án, gutaütésben. Istenfelő, buzgó lelkész volt. 2. Korossy János, 1796-tól 1842-ig. Született Petrováczon 1766-ban. Tanult Nagy-Palugyán, Eperjesen és Pozsonyban. Időközben tanároskodott Nagy-Levandon. Öt év múlva kiment a Jénai egyetemre. Azután nevelő volt Radvanszky János, kerületi felügyelő gyermekeinél, honnan 1796. január 21-én járeki lelkész lett. Miután itt 46 évig hiven teljesítette lelkészi hivatását 1842-ben nyuga-