Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

II. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. evang. egyházmegye szervezete - D) A bács-szerémi egyházmegyei Iskolaügye és népnevelése

— 60 ceptorok a volt tanitók mellett 2—3 évig segédkezvén, gyakorlatilag sajátitták el a tanitás mesterségét. Majd Németországból jött be egykét oly készültségű tanitó, kik mellett aztán értelmesebb és ügyesebb ifjak praeceptoroskodtak. A mult század 30-as években már csak oly ifjak lettek praeceptorokúl felvéve, kik legalább néhány gymnasiumi osztályt végeztek, sőt itt-ott már egy theologus is alkalmaztatott. A múlt század 40-es években a cservenkai, új- és ó-verbászi s más német egyházakba Tolna megyéből hivattak meg ott gyakorlatilag képzett tanitók, kikkel a tanitói hiány pótolva lett. Daczára annak, hogy pädagogiailag képzett tanitók még nem voltak, népoktatásunk a mi egyházi felekezeti iskoláinkban már ez időben is oly fokra emelkedett, hogy a más felekezetű népiskolákkal nemcsak versenyezhetett, hanem azokat túl is szárnyalta, a mit nagy részben a 30—40-és években a körlelkészek buzgó működése eredményezett. Az 50-es években már kezdődött a hivatásszerüleg képzett tanitók alkalmazása, kik az akkori, egyedüli ág. hitv. ev. felekezeti és Wimmer lelkész által szervezett felső-lővői tanitói képezdéből kerültek ki. Ez időtájban egy-két olyan tanitó is nyert alkalmazást, kik az akkori határőrvidéki Zimonyban, Péterváradon és Vinkovczén az ezrediskolák számára képezendő tanitójelölteknek kiképeztetésére rendezett paedagogiai cursusokat hallgattak s ott a tanitóságra képesittettek. A legújabb idő óta és napjainkban természetesen csak felekezeti vagy állami tanitóképzőkben képesített egyének alkalmaztatnak. Míg képezdevégzett tanitók nem jelentkeztek, addig a praeceptorokból lett tanítóknak az egyházmegyei képesítési bizottság előtt, mely 4 lelkészből és 2 tanítóból állott, vizsgát kellett tenniök és tanitói képesítő okleveleiket ezen bizottságtól nyerték. Az 1820-ik év végéig a vallástanon kivül az írás, olvasás és némi számolás az egyedüli tantárgyak voltak iskoláinkban. De körlelkészek befolyása folytán az oktatás köre mostantól fogva mind tartalmasabbá kezd lenni: felvétettek lassanként a tantervbe a földrajz, a természetrajz a hazai történet és az egészségtan. 1835-től már a magyar nyelv is, mint rendes tantárgy taníttatott minden német iskolában. Térképek csak 40-es években jöttek használatba. Az 50-es években pedig a tanterv a természettan elemeinek tanításával is bővül. A Bach-korszak az iskolák autonom helyzetét nem bolygatta, csupán egy olvasókönyvet akart a kormány Tessényi János superintendensi administratorsága alatt behozni; az egyházak azonban azt visszautasították.