Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.
II. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. evang. egyházmegye szervezete - A) Az egyházmegyének tisztikara 1791-től 1899-ig.
- 46 — Rohonyi született Glozsánban 1852. évi julius 28-án, hol atyja evang. lelkész volt. Középiskolai tanulmányait Szarvason és Budapesten elvégezvén, a jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta. 1877-ben ügyvédi vizsgát tett. Mint önkéntes a 2-ik hadmérnökezredben szolgált. Újvidék városa és Bács-Bodrogh vármegye ismételten megválasztotta a törvényhatóság tagjává. 1881. óta a vármegyének tiszteletbeli főügyésze. Jogi és politikai lapokban gyakrabban jelentek meg dolgozatai. Legutóbb pedig forrás tanulmányok alapján megirta rA Honfoglalás történetét". (Budapest 1896). így tehát mint történetiró is kitűnt. Az országgyűlés pedig gyakran fontos törvényjavaslatok előadásával és szerkesztésével bizta meg és bizottsági tagsággal ruházta fel. Mellette van mint egyházmegyei felügyelő Dr. Gertinger Pál. zombori ügyvéd. Dr Gertinger Pál született Zomborban 186'. január 28-án. Atyja Gertinger Adolf a ferenczcsatornának évtizedeken át igazgatója volt, ki mint pénzügyi tanácsos vonult nyugalomba; anyja Kánya Mária, Kánya Pál, a budapesti ág. hitv. ev. főgymnásium hírneves tanárának leánya volt. Dr. Gertinger Pál tanulmányait a zombori állami főgymnasiumban és a budapesti egyetemen végezte, hol 1885-ben avatták fel jogtudorrá, majd utóbb az ügyvédi oklevelet is megnyerte. A közigazgatási pályára lépvén, előbb mint Bácsbodrogh megye t. b. aljegyzője, 1886-tól fogva pedig szülővárosánál fokozatosan mint aljegyző, tanácsnok és h. polgármester működött. 1898. év végén állásáról lemondván, azóta ügyvédi gyakorlatot folytat. A bács szerémi egyházmegye 1889-ben egyházi törvényszéki birájává, 1893-ban és ismételve 1899-ben egyházmegyei másodfelügyelőjévé választotta. A zombori ág. hitv. ev. egyház felügyelője. Neje Fernbach Anna, néhai apatini Ferenbach Bálint, bács-megyei nagybirtokos leánya. Dr. Gertinger Pál buzgó evangelikus. Mély tudománya, erélyes és tapintatos eljárása nagy előnyére szolgál az egyházmegyének. Egyházmegyei jegyzők. Az egyházmegye fenállása óta egyházmegyei jegyzők, kiknek életrajzai azon egyházak történetében olvashatók, a hol lelkészkedtek, a következők voltak: 1. Hajnóczy József 1791—1803-ig 2. Jeszenszky Ferencz 1803- 1805-ig 3. Rohonyi György 1806—1826-ig 4. Sztehló János 5. Scultéty János 1826— 1831-ig 1831-1840-ig