Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

II. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. evang. egyházmegye szervezete - A) Az egyházmegyének tisztikara 1791-től 1899-ig.

- 44 — tatta 1832 -1842-ig mint főbiztos, 1837-ben a nógrádi ág. hitv. ev. esperesség felügyelőjévé választatott, hol e minőségben könyvtárt, olvasó és munkálkodó társulatot alapitott, és létrehozta a népnevelés és magyar nyelv terjesztésére szolgáló megyei intézetet. Szenvedélyes természettudós és gyűjtő lévén, részt vett a magyar orvosok és természetvizsgálók 1841. Pesten, 1846. Pécsett, és 1847-ben Sopronban tartott vándorgyűlésein, a hol az alelnökséget viselte. 1843-ban a nemzeti muzeum igazgatójává neveztetett ki s e minőségben nagy számú külföldi rendjelekkel diszittetett. A magyar Akadémia 1843. tiszteletbeli, 1853-ban igazgató tagjává választotta. 1845-ben cs. kir. tanácsos lett. 1846-ban a nemzeti muzeumban alapitott magyar képcsarnoki egyesület másodelnökévé, a magyar természettudományi társulat első elnökévé és 1849-ben a magyar földtani társaságnak is első elnökévé választatott. 1857-ben Ferencz József király drága gyémántos gyűrűvel ajándékozta meg. 1858. kamarássá is kineveztetett. A politikába nem avatkozott; egyébiránt is békés, konzervativ irányú volt. Kétségkívül úgy a nemzeti múzeum, különösen a muzeum kincseinek a nehéz időben eszközölt gondos megmentése, valamint egyéb tudományos egyletek körében s kormányzásában tagadhatlan érdemeket szerzett magának. A muzeum kert átalakítására, a muzeum belső felszerelésére közel 100.000 forintot gyűjtött. Pyrker érseknek a muzeum gazdagítására átadott képtára ébreszté benne a nemzeti képtár alapításának eszméjét, melynek létesítésén sikerrel fáradozott. A magyar muzeum igazgatóságát mindaddig viselte, míg gyenge egészségi állapota megengedte, 1869-ig. Az irodalmi téren nagy számú kisebb dolgozatain kivül, munkái: „A Magyarországi mérges növények 1842." „A magyar nemzeti muzeum" 1848., „A szegszárdi régiségek" magyarul és németül 1857. „Rimaszombat és Ferenczi István" utazási vázlat, (Divatcsarnok 1855.48. sz.) „Uti jegyzetek", Németországból és Hollandiából! (u. o. 1853. több szám és vasárnapi újság 1858—1859. számos czikk a magyar muzeum érdekében) „Terv a miként alakulandó magyarországi orvosi és természettudományi társaságról" (Pesti Hirlap 1841. 41. sz.) stb. 10. Mártonfy Károly, báesmegyei főispán, a ki 1874-ben az egyházmegyei felügyelői tisztet megkezdte és ezen évi május 27. és 28-án Újvidéken tartott közgyűlésen először elnökölt. Igen tapintatos és bölcs kormányzója volt az egyházmegyének. Dr. Szeberényi Gusztáv püspököt az 1874. évben a bács-szerémi esperességben tartott kanonszerü Visitation több egyházakba elkísérte. Felügyelői hivataláról 1879. évben lemondott és utódja lett: 11. Scultéty Ede, hodsághi ügyvéd, a ki 1879. évi junius 10-11-én tartott egyházmegyei közgyűlésen először elnökölt mint