Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

II. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. evang. egyházmegye szervezete - A) Az egyházmegyének tisztikara 1791-től 1899-ig.

- 31 — A) JJz egyházmegyének tisztikara 1791-től 1899-ig. Főesperesek: a) Sztehló András petrováczi lelkész 1791-től 1818-ig; viselte ennélfogva a főesperesi hivatalt 27 évig. Ezen kitűnő, apostoli buzgósággal megáldott férfiú megalapítója és szervezője volt a bácsszerémi esperességnek. Az esperesség körül szerzett érdemei elévülhetlenek. Dióhéjba foglalt életrajza ez: Született 1752. évi november 27-én Kraszkó, Gömör-Kishont megyei községben, a hol már 1595-ben ev. gyülekezet létezett. Atyja András itt lelkész volt; anyja volt Simonidesz Judit. Tanulmányait végezte Dobsinán, Pozsonyban, Sopronban és Jenában. 1783. évben petrováczi lelkésznek választatott meg s akkor a Bács-Bodrogh vármegye területén levő összes evang. híveknek egyedüli lelki pásztora volt. Lelkésznek felavatva lett Csernyanszky János superintens által Selmeczen. Midőn 1791. évi október 11-én a bányakerületi közgyűlés által a bács-szerémi esperesség Önállósítva lett Sztehló András az esperességnek főesperese lett, és mint említettem, ezen hivatalt haláláig, 1818. évi február 20-ig viselte. Házasságra lépett 1784-ben Dedinszky Zsuzsanával, ócsai ügyvéd Dedinszky József leányával, kivel 34 évig boldogan élt. Meghalt 66 éves korában. b) Laukonidesz Mihály, kiszácsi lelkész a főesperesi hivatalt viselte 1818-től 1827-ig, tehát 9 évig. Született Tóth-Györkön, Pest megyében 1775. évi november 18-án. Atyja kovácsmester volt. Tanult Aszódon, Selmeczen, Nagy-Ivőrösen és Pozsonyban ; 1800-ban a Wittcmbergi egyetemre ment. Visszatérve Hamaljár Márton superintendens káplánja lett Selmeczen. 1806. évi február 27-én Jeszenszky Ferencz helyére rendes lelkész lett Kiszácson és 1818-ban főesperesnek választatott meg. Meghalt 1827. évi junius 28-án 52 éves korában. Tevékeny, erélyes, de tapintatos ember, lelkész és főesperes volt. c) Rohonyi György, az esperességnek magas röptű költője, főesperes volt 1827-től élete végéig 1831. évi oktober 22-ig, midőn 58 éves korában kolerában meghalt. Született Turócz-megyében 1773-ban. Eleinte nevelő volt Sztehló András gyermekeinél, azután kulpini tanító; 1801-ben lett glozsáni lelkész. Tudományos, öntanuló, fáradhatlan, költői öntudattal bíró s tapintatos kormányzásra nagy ügyességgel bíró egyéniség, a miért is főesperesnek választatott meg. Glozsánban emléke kegyeletesen él ma is. Rohonyi György állította össze a Hamaljar-féle utasítások nyo-