Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

I. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye története

- 25 — kodni kellett különösen az előirt, alkalmas tankönyvekről. A bácsi egyházmegye sem tért ki ezen feladat teljesítése elől. A német iskolák kezdő osztályaiba behozatott »Halker fibélje«, minek folytán az olvasás és irás tanitása egészen új alakot nyert. A tót iskolákban is behozattak alkalmas tankönyvek. Általában az iskolai ügy sokkal pontosabban és szigorúbban kezeltetett, mint eddig s azóta máig az egyházmegye legkiválóbb gondjai közzé tartozik, úgy hogy ezen időszakban körülbelül 26 új tanitói állás szerveztetett és az iskolák ugyan annyi lanteremmel megszaporodtak. Megemlítendő még, hogy 1873-ban az egyházmegyei közgyűlés elhatározta, hogy a Lackner Fülöp, új-verbászi kiváló tanító által összeállított német olvasókönyv kinyoinatassék és az egyházmegye német iskolaiban használtassék. Ez meg is történt és az óta ezen igen jó könyv az egyházmegye minden német iskolaiban bevezetve van. Nevezetes fordulat állott be az új-verbászi esperességi algymnasium helyzetében. Az eddigi, az esperességbeli lelkészek, tanitók és gyülekezetek által teljesített támogatások a megváltozott tankövetelményeknek megfelőleg a gymnasiumot berendezni és a szükséges tanerőkkel ellátni elégteleneknek bizonyultak Megkéretett tehát a kormány, hogy venné át a gymnasiumot s alakítaná át államivá. Azonban Pauler, vallás- és közoktatásügyi minister a kérelmező küldöttségnek kijelentette, hogy a gymnasiumot pénz hiány miatt az állam ez úttal át nem veheti. Alakult ennek folytán egy pártfogóság, mely jelentékony áldozatokkal a gymnasium fenmaradását biztosította s e tekintetben legtöbbet áldozott az új-verbászi politikai község. Az egyházmegye pedig bizonyos feltételek mellett a pártfogóságnak átadta a gymnasiumnak összes ingó és ingatlan vagyonát és azonkívül az esperességi pénztárból évenként 200 frt o. é. 1871-ben. Az egyházmegye kormányzásában is váltózás állott be 1871. évben, a mennyiben a Szerémmegvében és az őrvidéken levő egyházközségeknek megengedtetett, hogy magukat alesperességnek szervezhetik, hogy lelki gondozásuk és kormányzásuk könnyebben eszközölhető legyen. Az 1873. évben rendezi, tett a titeli és brod-zimonyi szórvány akként, hogy a neudorfi lelkésznek 30 frt. a palánkainak 25 frt és a kátyinak 30 frt uti átalány megszavaztatott, hogy a környékükbeli szorványos hiveket gondozzák. Az 1874. évi esperességi közgyűlésnek határozata által az egyházmegyei kormányzás új irányt nyert, a mennyibnn a kettészakadási törekvések az esperességben egészen beszüntetve lettek és azon, 1861. évi május 3-án Uj-Verbászon hozott határozat mely szerint