Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

III. RÉSZ. Az egyes egyházközségek története - A. A 18-ik században keletkezett egyházközségek

- 163 — volt. Beszterczebányán született; 1790-ben oktober 15-én jött Torzsára, miután Pctrováczról, hol mint candidatus tartózkodott, a torzsai egyház által lelkésznek meghivatott. Felszenteltetett Modorban. Néhány évig a közelfekvő tót egyházak is igénybe vették lelkészkedését. Az ő utódja, Ribay György ekképen ir róla: „Fabricy folyékony szónoklással birt és hivatalában talán nem lett volna szerencsétlen, ha házasságában szerencsésebb, háztartásában rendesebb lett volna. Midőn 1798-ban a püspöki látogatás kihirdettetett, oly zavarba esett, hogy azt nem várhatta be Egyházát, családját éjidején titkon hagyta el augusztus 20-án, katholikus lett, elment Pécset, a róm. kath. püspökhöz és Pécset alkalmazást is kapott, először mint elemi iskolatanitó, később mint a keleti nyelvek tanára." így Hamaljár Márton szuperintendens lelkész nélkül találta a torzsai egyházat 1798. oktober 2-án, de igérte, hogy küld lelkészt és csakugyan, folytatva püspöklátogatási útját, Pesten Ribay (íyörgyre akadt, a hol ez magánéletet élt. 3. Ribay György, született Kochanóczon, Trencsén megyében 1754. évi márczius 27-én. Tanult Felső-Ozoron, Zay-Ugróczon, Selmeczen, Modorban, a magyar nyelv megtanulására elment NemesCsőre. 1773-ban a soproni főgymnasiumba ment és zene és privát órák adása által tartotta fenn magát. Hogy a külföldi egyetemekre mehessen, az erre szükséges pénz megszerzése okából Modorban elvállalta az organista és tanitó állását; 1779. évi junius 30-án Erlangenbe ment és itt teljes szorgalommal az Egyptologiát tanulmányozta; 1780-ban átment a jenai egyetemre, honnan 1782-ben búcsút vesz s hazájába tér. Útjában Prágába jővén, hol csakhamar mint tudományosan mivelt ember ismeretessé válik. Prágában akkor ev. egyház még nem létezett. Fáradságot nem ismerő buzgóssággal törekedett a prágai és körül fekvő helyeken lakó evangelikus hiveket összegyűjteni, a mi neki sikerült is, mert ő vetette a prágai evang. egyház alapját. A prágaiak lelkészüknek akarták megtartani, de hazaszeretete Magyarországba vonzotta öt. Itt Osztrolutzky családnál nevelő lett. 1784-ben pedig lelkésznek választatott Priboczra. Innen Bagyonra, Pukanczra. 1785-ben nőül vette Modorból Ruprecht Erzsébetet. Azután lelkész lett Czinkotán. Innen 1793-ban beutazta Csehországot és a zárdákban összegyűjtött régi cseh könyveket és kéziratokat és nagy érdemeket szerzett magának a tót nyelv emelése körül Kellemetlen sors által sújtva, czinkotai lelkészségéről leköszönt és antiquarius lett Pesten. Pedig tisztelt egyeniség volt Czinkotán, mert az 1795. évi április 29-én Péteriben tartott Pest-PilisSolt egyházmegyei közgyűlés egyházmegyei jegyzőnek választotta. U*