Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

I. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye története

— 15 Tény az^ hogy a szép kezdet csirájában elfojtatott az ellenreformázció által. A jezsuiták elárasztották az országot, az evang. lelkészek kiűzettek és a ki nem akart visszatérni a kath. hitre, az kénytelen volt kivándorolni és Horvát-Slavon ország maradt, a minek 11. József elnevezte: „A franciskánusok országa". 2. JJz evangélikusok Bács-Bodrogh vármegyében oaló telepítése és bevándorlása. Szervezkedő evang. egyházközségekkel Bács-Bodrogh vármegyében csak a XVIII-ik század végén találkozunk. Az első lutheránusok Mária Therezia alatt telepedtek le itten. Ugyanis 1740-ben az azon időben bevándorolt szerbekkel jött egy gazdag előkelő, Csernovits Mihály nevű rgospodár", ki Futakon letelepedve, a gróf Cavriáni-féle birtokot, mely később, 1745-ben tulajdonába ment át és jelenleg Ghottek grófé, bérbe vette. A bérszerződés egyik fontos feltétele lévén, hogy a bérlő az egész földbirtokot mivelni s igy az esetleg hiányzó munkaerőt, ha kell, település által is előteremteni köteles. Csernovics már bérletidejének első éveiben tapasztalván, hogy a közellakó szerbek idegenkednek a munkától, felső Magyarországból lutheránus tótokat telepített Petrováczra, Kiszácsra, Glozsánba és talán más helyekre is. Ezen körülbelül kél ezerre menő, valamint később, 1766—1768. Bácsfalura, 1780- 1890. Pivniczára és Bajsára telepitettek képezték Bács-Bodrogh vármegyében az első ág. hitv. evangelikus gyülekezeteket. Magától értetik, hogy ezen gyülekezetek kezdetben egyházilag szervezve még nem voltak, gondozásuk hatóságilag a futtaki katholikus plébániára volt bizva. Hitbuzgóságuk azonban oly tántorithatlan volt, hogy például az Úrvacsora felvételére minden veszély és üldözés daczára elzarándokoltak Komlósra, Nagylakra, Pilisre és Péteribe. Nem egyszer történt, hogy utazásuk közben elfogadtattak s Kalocsára hurczoltattak börtönbe. (Petrovácz levéltára). De jóban is részesültek. Háan Lajos az 1879. évi „Koruhev" 12. és 13-ik számaiban feleinliti, hogy a letelepített evang. tótoknak, jelesül a petrovácziaknak nagy jótevőjük volt gróf Hadik és gróf Brunszvik. Gróf Hadik András, 1769-ben a futtaki uradalom birtokosa lévén, a petrováczi és a többi ev. tótoknak ingyen adott építéshez való fát és nádat, a lelkésznek pedig tűzifát, a mennyi kellett. Ezenkívül minden lelkészi és tanitói állomásnak ingyen földet. Hadik András neje pedig a petrováezi templomba ajándékozott drága, saját-