Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

I. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye története

— 15 ­Tény az^ hogy a szép kezdet csirájában elfojtatott az ellen­reformázció által. A jezsuiták elárasztották az országot, az evang. lelkészek kiűzettek és a ki nem akart visszatérni a kath. hitre, az kénytelen volt kivándorolni és Horvát-Slavon ország maradt, a minek 11. József elnevezte: „A franciskánusok országa". 2. JJz evangélikusok Bács-Bodrogh vármegyében oaló telepítése és bevándorlása. Szervezkedő evang. egyházközségekkel Bács-Bodrogh vármegyé­ben csak a XVIII-ik század végén találkozunk. Az első lutheránusok Mária Therezia alatt telepedtek le itten. Ugyanis 1740-ben az azon időben bevándorolt szerbekkel jött egy gazdag előkelő, Csernovits Mihály nevű rgospodár", ki Futakon letelepedve, a gróf Cavriáni-féle birtokot, mely később, 1745-ben tulajdonába ment át és jelenleg Ghottek grófé, bérbe vette. A bérszerződés egyik fontos feltétele lévén, hogy a bérlő az egész földbirtokot mivelni s igy az esetleg hiányzó munkaerőt, ha kell, település által is előteremteni köteles. Csernovics már bérletidejének első éveiben tapasztalván, hogy a közellakó szerbek idegenkednek a munkától, felső Magyarországból lutheránus tótokat telepített Petrováczra, Kiszácsra, Glozsánba és talán más helyekre is. Ezen körülbelül kél ezerre menő, valamint később, 1766—1768. Bácsfalura, 1780- 1890. Pivniczára és Bajsára telepitettek képezték Bács-Bodrogh vármegyében az első ág. hitv. evangelikus gyülekezeteket. Magától értetik, hogy ezen gyülekezetek kezdetben egyházilag szervezve még nem voltak, gondozásuk ható­ságilag a futtaki katholikus plébániára volt bizva. Hitbuzgóságuk azonban oly tántorithatlan volt, hogy például az Úrvacsora felvételére minden veszély és üldözés daczára elzarándo­koltak Komlósra, Nagylakra, Pilisre és Péteribe. Nem egyszer történt, hogy utazásuk közben elfogadtattak s Kalocsára hurczoltattak bör­tönbe. (Petrovácz levéltára). De jóban is részesültek. Háan Lajos az 1879. évi „Koruhev" 12. és 13-ik számaiban feleinliti, hogy a letelepített evang. tótoknak, jelesül a petrovácziaknak nagy jótevőjük volt gróf Hadik és gróf Brunszvik. Gróf Hadik András, 1769-ben a futtaki uradalom birto­kosa lévén, a petrováczi és a többi ev. tótoknak ingyen adott épí­téshez való fát és nádat, a lelkésznek pedig tűzifát, a mennyi kellett. Ezenkívül minden lelkészi és tanitói állomásnak ingyen földet. Hadik András neje pedig a petrováezi templomba ajándékozott drága, saját-

Next

/
Thumbnails
Contents